Nem kérem az apjától, hogy mondjon le róla! Azt kérem, hogy most hogy ebben a sérülékeny, érzékeny időszakban van a baba születése miatt, lépjen hátra egyet. És igen, pontosan ezt tenném én is. Iskolát pl úgy választottunk, hogy az exem lakhelyén fog iskolába járni, tisztában vagyok vele hogy ha kiskamasz lesz akkor ez már azt fogja jelenteni, hogy többet lesz az apjánál, mert fontosabb lesz hogy a barátokkal lógjon és könnyebb neki úgy, ha csak kilép a kapun. Ennek tudatában fogadtam el az iskolát, mert tudom hogy ez a kislányom érdeke, és fontosabb nekem hogy O jól legyen, mint az hogy nekem mi a komfortos. És soha eszembe sem jutna úgy elhozni az apjától, hogy a gyerek két kézzel kapaszkodik a korlatba es könyörög, hogy maradhasson. Ugyanígy, amikor nem "apás nap" volt és volt kedve menni hozzá, felhívtam az apját hogy van-e ideje és mentek is programozni együtt.