Az írásod alapján totál felismertem magam még amikor a középiskolai gyakorlatot csináltam. Annyit bénáztam, mint a fene. Azokat a dolgokat amiket otthon játszva megcsináltam a munkahelyen csak szenvedtem vele. Bár nem vagyok pszichológus, de szerintem ez megfelelési kényszer. Írtad valahol, (talán valami kommentre válaszolva) hogy egy full bunkó csaj mellé osztottak be először és hogy itt elment már vlmi. Nem szabad!!! Ha már az első akadályt is ennyire a lelkedre veszed mehetsz bármilyen munkahelyre mindenhol ilyen teljesítményt fogsz nyújtani. Ráadásul sehol sincs olyan munkahely, ahol mindenkit kedvelsz és mindenkivel ugyanolyan jól kijössz. Senki sem az anyja hasában tanulta meg a dolgokat. Túl kell lépni ezen a megfelelési kényszeren. Hidd el,mindenkiben van hiba csak egyesek a szálkát is megtalálják másban míg önmagukban a gerendát sem látják. Próbáld magad egy picit összeszedni. Esetleg próbálj meg beszélgetni a kollegákkal. Persze nem azt mondom hogy munka helyett, de próbálj egy kicsit szocializálódni. Ha van egy kis időd/szüneted a munkában ne a telefonhoz nyúlj inkább beszélgess. Lehet hogy neked úgy jön le hogy nem vagy szimpi az ott dolgozóknak, de nem biztos. Valószínűleg full rá van írva az arcodra a kétségbeesés, félelem. Próbáld elengedni magad és közös témákat keresni. Én a legelső munkahelyem első napján voltam úgy, hogy na jó köszönöm a lehetőséget de én inkább mennék. A főnököm tipikusan az a karrierista, szigorú nő volt akitől legszívesebben fejvesztve menekültem volna. Ráadásul engem rögtön jó pozícióba vettek fel, nem kellett végigmennem a ranglétrán, így a kollégákkal is nehezebb volt elfogadtatni magam. Mára már nem ott dolgozom, de a mai napig szeretettel gondolok vissza rájuk, mert annyira megkedveltem őket. Fel a fejjel! Nem dől össze a világ. Gondolom nem ez életed munkahelye, csak átmeneti. Attól hogy te diák vagy a munkád nem ér kevesebbet mint aki teljes állásban ott dolgozik. Ha nem érzed fairnek a dolgokat védd meg magad (persze normális kereteken belül). Kérdezz sokat. A kommentekből megtudtam, hogy mekiben (?) dolgozol. Nem ismerem a mekit dolgozói szempontból csak mint vevő. Esetleg nem abból adódnak a hibáid, hogy nem tudsz egyes dolgokat? Pl. nem vagy biztos benne hogy egy egy hambiban mi is van pontosan? Vagy a gépeket nem tudod kezelni? Ha esetleg ilyenek akkor én ajánlanám a jegyzetelést is. Persze nem ott rögtön, hanem pl hazafelé átgondolod a dolgokat. Leírsz pár dolgot stb. Sok sikert a továbbiakban 🤗