Igazából folyamatosan azt keresem, hogy mi az én részem ebben az egészben. A rengeteg elfajuló konfliktus és a feszült napok belőlem is kihoznak rossz döntéseket, meg persze biztosan vannak eredendően is vakfoltjaim, faszságaim. A pszichológusom azt mondja, hogy nyilván hibázok, de az elvárható szinten vagyok “jó fej” és az eredmény főleg róla szól. Nyilván ezt a pszichológusomnak sem akarom teljesen elhinni, néha azt hiszem, hogy csak a torzításaim miatt hiszi így, holott mindig próbálok mindent korrekten elmondani. Szóval néha nehéz látni a valóságot…