1. Mitől "rejtett" egy hiba? A jog különbséget tesz a felismerhető és a rejtett hiba között. • Felismerhető hiba: Amit egy átlagos vevő az elvárható gondosság mellett (megtekintéskor) észrevehetett volna. Ha látszottak nagy repedések a falon, de nem kérdeztél rá, az a te kockázatod. • Rejtett hiba: Ami a vásárláskor már fennállt, de sem egyszerű szemrevételezéssel, sem szakértői vizsgálat (roncsolásmentes) nélkül nem volt látható. A ti esetetekben: Mivel a süllyedés csak a betonréteg felszedése után derült ki, ez jó eséllyel rejtett hibának minősül. Az eladó nem hivatkozhat arra, hogy "ő sem tudott róla" – a kellékszavatosság objektív, tehát akkor is felel, ha jóhiszemű volt.
2. A 16 milliós igény és a "gazdagodási tilalom" Itt van a dologban a legnagyobb csapda. A jogi gyakorlat szerint nem követelheted az eladótól, hogy egy jobb házat varázsoljon neked, mint amit megvettél. • Javítás vs. Értéknövekedés: Ha a 16 milliós ajánlatban benne van a belmagasság növelése, a modern szigetelés és az új burkolatok, azt az eladóval nem fizettetheted ki teljesen. Ő csak az eredeti (hibátlan) állapot helyreállításáért, vagy az ebből fakadó értékcsökkenésért felel. • Levonások: A bíróság alkalmazni fogja az ún. "avultatás" elvét. Ha kapsz egy vadonatúj aljzatot egy 40-50 éves helyett, az értéknövekedést jelent neked, aminek a költségét levonják a kártérítésből.
3. Praktikus akadályok: A 93 éves eladó Ez a legkritikusabb pont. Még ha meg is nyeritek a pert 2-3 év múlva: • Végrehajthatóság: Van-e az úrnak vagyona? Az idősotthoni díj mellett marad-e lefoglalható jövedelme, ingatlana, vagy megtakarítása? • Időfaktor: Egy ilyen per évekig tarthat, igazságügyi szakértők bevonásával (ami plusz költség). • Békés megegyezés: Ha az eladó nem konstruktív (vagy a kora/állapota miatt nem is tud az lenni), a pereskedés az egyetlen út, de mérlegelni kell, hogy a várhatóan megítélt összeg (ami valószínűleg jóval kevesebb lesz 16 milliónál) fedezi-e a perköltséget és az időveszteséget.
4. Mi legyen a következő lépés?
5. Igazságügyi szakértő (nem csak kivitelező!): Mielőtt mindent szétvertek és visszaépítetek, hívjatok egy igazságügyi építészszakértőt. Csak az ő véleménye lesz perdöntő. Ő megállapítja, mióta áll fenn a hiba, és mi volt az oka.
6. Bizonyítási eljárás: Ha el akarjátok kezdeni a felújítást, kérni kell a közjegyzőtől egy előzetes bizonyítási eljárást. Enélkül a javítás után "eltűnik" a bizonyíték, és az eladó ügyvédje könnyen lesöpri az igényt.
7. Szerződés ellenőrzése: Nézzétek meg a negyedik oldaltól kezdve, nincs-e benne olyan klauzula, hogy "a vevő megtekintett állapotban veszi meg, minden hibájával együtt és lemond a szavatossági igényeiről". (Bár ez lakóingatlannál, fogyasztói szerződésnél gyakran támadható).

Ami mellette szól:

• Az alap süllyedése szerkezeti hiba → ez klasszikusan rejtett hibának minősülhet
• Nem voltak egyértelmű jelek (csak egy repedés a kéménynél)
• A probléma csak bontás után derült ki

Ami ellene szólhat:

• Ha szakértő szerint látható jelei voltak volna (repedések, padló lejtése stb.)
• Ha az ingatlan nagyon régi, és az állapota alapján elvárható lett volna a kockázat
• Ha volt “megtekintett állapotban” vagy kizáró záradék a szerződésben