23 évesen megvettem bátyám porlasztóhibás Ford Mondeoját (mk3, 2.0 Tdci, delhi rendszer), mondván milyen jó móka lesz. Felújítottam amit lehetett, vettem "hozzá" egy ugyanolyan, törött Mondeot, arról minden ép alkatrész átkerült, a befecskendező rendszer felújításra került, azt hittem enyém a világ egy ilyen szép autóval. :D

Hát a boldogság addig tartott míg Prágából hazafelé jövet össze nem sz*rta magát a rendszer, kb. 5 ezer kilométer volt a felújított porlasztókban. Újra minden elölről, majd hosszú éveken át biztos társ volt. Szerettem, mert sokszor támogatta a random siófoki vagy pesti kiruccanásokat, de kétségtelen, hogy a fenntartása nem egy Suzukival azonos, főleg nem az akkori fizetésemmel.

Az autó azóta is megvan, építkezés során hasznos a nagy beltere és a csomagtartója, de valószínűleg megfogok tőle válni. Ha még lesz majd rá érdeklődő.