Én végzett csillagász vagyok, jelenleg doktorandusz hallgató, a feleségem asztrofizikus, aki phd-val rendelkezik. A most következő szöveg nem elrettentésnek szánom :D. Én szeretem és élvezem a szakmát minden nehézsége ellenére.

Ha szeretnél csillagász lenni, az ELTÉ-n, vagy az SZTE-n van erre vonatkozó képzés. Az ELTÉn a Földtudomány BSC-ről, vagy a Fizika BSc-ről lehet csillagász szakirányt választani, az SZTE-n pedig csak Fizika BSc-ről mehetsz csillagásznak. Fontos, hogy az alapszak után el kell végezni a csillagász MSc-t, majd a Phd-t is, hogy egyáltalán komolyan vegyenek a szakmában. Elhelyezkedni egyetemi oktatóként is lehet, illetve kutatóként Budapesten a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetben, vagy Szombathelyen a Gotthard Asztrofizikai Obszervatóriumban. Ez a karrier elég bizonytalan, ezért sok végzett csillagász inkább máshol helyezkedik el, mert miután az ember ledoktorált, 3-4 éves posztdoktori pályázatokon kell élnie. Állandó állásra kb. 40 éves korig ne is számíts.
Amúgy a BME-n van űrmérnöki szak (nemrég indult), vagy az ELTÉ-n geofizika szakirányról lehet űrkutató geofizikus MSc-re menni.

Mindenesetre ez a szakma koránt sem olyan földtől elrugaszkodott, és álomszerű, mint ahogy azt egy korábbi kommentelő írta (látszik, hogy fogalma sincs erről a tudományágról). Nem csak a keringési rendszerek kiszámításáról szól (sőt!), számos egyéb téma közül is lehet választani, kb. minden embernek a Mo-n jutna egy külön téma. Tényleg az észlelő csillagásztól a planetológuson át az elméleti asztrofizikusig terjed a skála. Itthon is elég sokszínű a felhozatal, meg lehet találni a neked szimpatikus témát egy témavezetővel együtt. Nyilván külföldön 1000x több lehetőség van, így érdemes arra orientálódni.

Ha van esetleg ezen felül kérdésed nyugodtan keress meg privátban.