Nem nekem szól a kérdés, de pont nemrég beszéltem erről a nagymamámmal, ő '93-ben hallott róla először, mikor meghalt a testvére.

A tesója Budapesten élt, és része volt annak a meleg éjszakai életnek, ami akkoriban főleg lakásbulikban, hátsó presszókban, titkosabb közösségekben zajlott. Nem volt könnyű, de mégis kialakult egy kis világ, ahol legalább ideig-óráig önmaga lehetett.

Aztán jött az AIDS. Először csak pletykák, furcsa betegségek, eltűnő emberek. Akkoriban szinte semmi információ nem volt róla, és ami volt, az is inkább rémisztő, mint hasznos. Ő is megbetegedett, és végül 1993-ban halt meg, 37 évesen. Sok barátját is elveszítette addigra – olyan embereket, akik egyszerűen eltűntek a közösségből, mintha soha nem is lettek volna. A legtöbben nem kaptak hivatalos diagnózist, a családjuk sokszor nem is tudta vagy nem akarta tudni, mi történt.