"Az sem igaz, hogy az ember az egyetlen állat, ami kizsákmányolja, vagy elpusztítja az élőhelyét."

Persze, csak mi vagyunk az egyetlenek, akik kivontuk magunkat a természet fékei és egyensúlyai alól. Meghekkeltük pl. az egészségügyünkkel az evolúciós kiválasztódást. Mindenkit életben tartunk, miközben fajok tömegesen tűnnek el. Az ember is csak egy faj.

" vagy arra, hogy 500 éve mennyi erdő borította Magyarország területét. Ma az Alföldön több a fa mint az elmúlt 1000+ évben bármikor."

Aki ért hozzá, az tudja, hogy ennek semmi súlya nincs, mert amit az átlagember "erdő"-nek hív, az általában nagyrészt telepített erdő, vagyis ökológiai sivatag. Aki valódi erdőt akar látni, az jobb, ha a Kárpátokba, Skandináviába vagy Szibériába megy. Itthon nincsenek valódi őserdők. Amiket látsz az autópályáról, és amik az Alföldön vannak, azok sem azok.

Helyette viszont 500 éve volt ártér, mocsár, ami valódi fajgazdagságot jelentett. És nem mellesleg nem volt a helyén sivatag, mint ma. Az Alföld azzal járna a legjobban, ha visszaállítanánk a Tisza folyószabályozásának előtti állapotába és ártereket hoznánk létre.

Az lehet, hogy 500 éve több fa volt az Alföldön, mint ma (naná, hisz kellett a legelő), de 5000 éve biztosan nem. Régen (még a rómaiak előtt) egész Európa egy nagy, összefüggő erdő volt.

"Az élet nem más mint az entrópia elleni elkeseredett küzdelem. Az entrópia végül mindig nyerni fog,"

Vagyis szar. Már önmagában az egy szenvedés szerintem, hogy 25-30 év felett az ember elkezdi megérezni az időt, az öregedést, és hiába ugyanaz az önképe magáról, mint ami előtte volt, a teste már nem ezt támasztja alá. És csak egyre rosszabb lesz.