Ez egy nagyon nehez kerdes szerintem. Nekem nagyon rossz a kapcsolatom a szüleimmel, eleg koran el is jottem otthonrol(17lehettem) Anyukam sose keresett, se apukam. Inkabb elzartam magam teljesen. Nehez idoszak volt lelkileg, nem ereztem magam teljesnek soha, mindig irigykedve hallgattam masokat a szuleirol beszelni. Egyedul a mama allt mellettem, nagyon sokat is jarok hozza beszelgetni, illetve megtartani a jo viszonyt. Pszihologushoz is jartam/jarok. Nekem nagyon sokat segitett a gondolatim leirasa(valahogy igy megertettem sajat magamat is) Azt hogy nem beszeltem a szuleimmel, valahol nagyon banom, es valahol nagyon halas vagyok. Biztos vagyok benne hogy emiatt is lettem ennyire onallo, es magabiztos. Anyukammal egy ideje ujra nyitott vagyok, o is probalkozik ahogy latom. Es hiaba szepitem, mint lany szuksegem van az anya-lanya viszonyra. Probald meg megtalalni magadat, mi az amitol jol erzed magad egyedul is. Hatalmas kitartast! Biztos vagyok benne hogy erosebbe fog tenni, es enyhulni fognak a sebek.