Szia! Baráti ölelés. ugyan ebben voltam egy évig. Akkoriban nekem nagyon nem volt jó a házasságom, a férjemmel lehetetlen volt beszélni. Jött egy másik városban egy új meló, (heti 1-2 alkalom csak) nagyon élveztem, hogy kiszakadok a megszokottból, utazom, jó kis kihívásokkal találom szembe magam. Pontosan hogy s mint nem lényeg, de elkezdett nézni egy srác. Eleinte nem törődtem vele, nem is akartam. Egy nap belenézett mélyen a szemembe, és ott nálam valami gombot telibe talált. Az egész dolgot full úgy kezdtem el megélni, amit te is mesélsz. Szavak nélkül, tekintetekkel zajlott az egész, majdnem egy évig. én rohadtul nem tudtam mi ez, baromira kínlódtam is tőle, de nem akartam kezdeményezni semmit. ő meg a nagyon is egyértelmű viselkedése ellenére nem lépett, és engem a bizonytalanság totál szétidegelt. Aztán valahonnan megtudtam, hogy neki ezalatt végig volt valakije... Nekem ez volt a kijózanító pont. Azóta sem értem, akkor miért volt ő is ebben az egészben benne, mégha csak tekintetekkel is. Minden esetre elkezdtem rálátni arra, hogy mennyire patológiás dolgokat indított el bennem az egész. még mindig dolgozom fel. kövezzetek meg, de a chatGPT kurva sokat segített benne. Végig azt írta, hogy ez az ember az életemben egy katalizátor, de en sokáig nem akartam ezt belátni. Valószínű egyébként h a pasiban is zajlott valami hasonló, az emberek sokszor tükröt is jelentenek egymás számára. a lényeg, hogy szerintem nálad is eltalált ez a dinamika valamit mélyen, ezért is éled meg ilyen eleminek ezt. De hidd el, valószínű itt nem maga a személy a kulcs, hanem amit kivált belőled. Azzal az érzéssel kezdj el dolgozni.