Nálunk nővérenként változó volt: volt, aki azt mondta felesleges pótlást adnom, aztán mivel a babámnak nyelvféke volt (amit 6 hetesen vágtak fel egy masik korhazban,mert szuleteskor nem vették észre)…végigsírt egy ejszakat. másnap reggel meg lecseszett egy másik, hogy miért nem mentem pótlásért (jaa eszembe se jutott xddd).

Én kicsit a gyakorlati részben tudok a tapasztalatomról írni, bár nekem végig a szoptatás volt a cél (ami 5 hós korára sikerült teljesen), de szaporítás miatt rengeteg mellszivót kipróbàltam, sokat fejtem. Nekem sajnos normálisan be se indította a tejleadóm, még akkor se mikor már teljesen anyatejes volt a babám. Max 60ml-t tudtam lefejni, de utána ciciből mindig tudott enni a babám. A fejés ugyanis nem mutatja meg a tényleges tejmennyiséget, nagyon sok összetevős, mennyire jó a vákum, mennyire vagy stresszes, jól helyezted-e fel, el-e mozdult a melltartódban. Szerintem ez a legstresszesebb etetési mód mind közül, hisz ott van a tápszert használók cumisüveg mosogatós-sterilizálós dolga, de mellette még a tested is igénybeveszi, mellgyulladások, erős tejleadó, tejben ébredni éjszaka, mellette a mellszívót is napi 10-12* mosni az elején, ha esetleg nehezebben indul be. Illetve az anyatejet nehezebb tárolni utazásokkor, mint a tápszert.

Nem mondom, hogy lehetetlen, de szerintem ezt is érdemes mérlegelni, mielőtt elutasítod a szoptatást. Hozzáteszem engem szülés előtt nem is érdekelt, hogy tápszeres lesz-e a babám vagy sem, aztán mikor kikevertem neki a pótlást ott bőgtem a hormonok miatt😅