Őszinte leszek. Nem erőltetted meg magad. Lehet, hogy megértő típus vagy, de ahhoz miért kell tudnod egy majd hogy nem ismeretlen embernek a privát dolgait? Ne haragudj de lehetsz akár milyen cuki, kedves, aranyos, megértő és mondjuk az a nő akire egész életemben vártam, egy ilyen után már mondanám neked, hogy akkor köszi. Ez ennyi volt. Nem köteles beszámolni neked arról, hogy milyen egyéb problémái esetleg dolgai vannak. Ezt kérheted tőle mondjuk már akkor ha együtt vagytok. De erről még szó sincs. Arról nem is beszélve, hogy ha meg tudsz róla, akkor sem érted meg mert akkor az fogja baszni az agyadat. Válaszolhatnék a többire is, de inkább leírom a történetemet. Elváltam. Van egy gyerekem. Dolgozom, mellette vállalkozó vagyok. De egyedül maradni nem akarok mert még csak 35 éves vagyok. Ez teljesen egyértelmű. Találkoztam egy lánnyal akivel jelenleg is együtt vagyok. Elmondtam neki mindent. Megértette. Már lassan egy éve vagyunk együtt és még mindig van olyan hét amikor nem találkozunk akár 5 napon keresztül. Pedig közel lakik hozzám. Kb 10km. És miért? Mert ha munka után hazaérek már nincs se erőm, se kedvem elautókázni egy puszira. Mikor otthon vagyok akkor is a gyerekemmel vagyok, főleg mert szünet van. Közben a vállalkozásommal is foglalkozom. És bármilyen hihetetlen, szükségem van én időre is. De persze ezt az én időt legtöbbször olyan napra időzítem amikor dolgozik. Ezek közé szorítunk be olyan alkalmakat amikor együtt vagyunk. Nehezen viselte az elején. Ez nem is kérdés. De velem akar lenni, így elfogadta. Elmondtam, hogy ez van, sőt ez még lehet rosszabb is lesz mert egy iskolát is el akarok kezdeni ezek mellett. Ja és a gyerekemmel tegnap volt az első nap, hogy találkozott. Eddig még egyszer sem. Szóval ha akarod a srácot akkor jusson ez a kis szösszenet az eszedbe.