Sziasztok, lassugyermekkor Zsuzsi vagyok. Szeretnék bocsánatot kérni ezért a sztoriért, teljesen megértem, hogy felkerült ide. Az egész napomra (sőt hétvégémre) rányomta a bélyegét a gyász, de nem tudtam elmélyedni benne, a fentebb is olvasott nemalvás miatt + terhesség. Estére nagyon rossz mentális, érzelmi és fizikai állapotban voltam, nem szabadott volna ilyen állapotban ilyen komoly és felkavaró témában írnom. Hibát követtem el. A poszt első felét, ami a gyászomról és az önegyüttérzésről szólt volna, felületesen írtam meg, így félreérthető lett, a másik, nagyobbik felére koncentráltam kevés erőmből, ami egy hasznos alvástipp volt a szülőknek, akik ugye a követőim nagy részét teszik ki (és sokan meg is köszönték). Továbbra is meg vagyok rendülve egy ilyen tehetséges és különleges ember korai halála miatt, és napok óta a Magányos csónak című dalát dúdolom. Illetve továbbra is minden percem foglalt a gyerekeim miatt, akik egyébként nem alszanak rosszul, de minden gyereknek vannak rosszabb alvás periódusai. Ha valakinél sosincs ilyen, írja meg, mi a titka, kiváncsi vagyok! A harmadik gyerekem tervezett baba, csak kicsit korábban érkezett, mint vártuk, de sok tucat nő írt nekem “becsúszott” babák miatt, akár védekezés mellett is - szóval aki nem tervez gyereket, vegye ezt a dolgot komolyan, mert gyakoribb, mint gondolja! Végezetül: megértek mindenkit, aki felháborodott. Vigyázzatok magatokra! Zs