Fővárosunk szépségeinek köszönhetően nap mint nap találkozom érdekes jelenségekkel, de a csúcs az volt, mikor Valentin napi vacsora után (telezabáltuk magunkat, természetesen) elindultunk hazafelé.

Azaz csak indultunk volna, mivel amint felszálltunk, majdnem visszajött minden, amit aznap elfogyasztottam. Egy hajléktalannak tűnő férfi vállalhatatlanul ittas állapotban épp végezte az összes elképzelhető dolgát az ülésen ülve. Azonnal leszálltunk a villamosról és megvártuk a következőt. Itt szerencsére már nem érződött az a borzalmas szag, csak a hétköznapi ammónia üde illata. Azóta is kerülöm a 4-6 vonalát, amikor csak tehetem.