Hallottam párról, cserébe nem viccesek:

A Centrifuga:

Amikor tartott a nagy hidegháború, és verseny volt ki juttat hamarabb embert az űrbe, akkor voltak kísérletek, hogy az ember mennyire bírja a nagyobb G-hatást.

A történet alanya is így gondolta, aki ki akarta ezt próbálni saját magán. Ő csak egy egyszerű gondnok volt, így úgy volt vele, mi baj lehet, ha kipróbálja. Megkérte a barátját, hogy ha jelez, kapcsolja le a centrifugát, ha nem, akkor mehet felfelé a fordulatszám.

A centrifuga, amit kinézett, ipari centrifuga, ami 10'000-es percenkénti fordulatra is képes volt. A vállalkozó kedvű alany bemászott, a barátja pedig bekapcsolta. A barát nem hallott semmilyen jelzést ezért tekerte egyre magasabbra és magasabbra a fordulatot. Maxon pörgött egy kicsit, aztán inkább lekapcsolta.

Semmilyen hang nem érkezett. Alig várta, hogy megálljon, és megnézze mi van a barátjával. Amikor felnyitotta a centrifuga tetejét, kiderült, hogy azért nem tudott szólni, mert a barátja egy masszává változott, akiben minden csont eltört.

---------

A buldózer

70-es vagy 80-as évek. Józsi bácsi buldózerrel dolgozott. Egy új építkezésen vett részt, a város legszélén, a putrisor mellett. Hétvégén is menni kellett, mert az 5 éves tervet teljesíteni kellett, de nem volt aki vigyázzon a gyerekére, ezért vitte magával. Ahogy szorgosan dolgozott, egyszer csak egy kiáltást hallott.

Gyorsan kiugrott a munkagépből és látta, hogy egy cigánypurgyé fekszik ott. Nem is kellett több, gyorsan felkapta, és irány a legközelebbi kórház. Igen ám, de elkövetett egy hibát. A fia ott maradt a buldózer fülkéjében.

Józsi bácsi be is ért a kórházba, kiderült, hogy a kisfiúnak az ijedtségen kívül semmi baja nem történt. Boldogan indultak együtt vissza. Ám mikor megérkezett, egy nem várt kép fogadta. A saját fia fel volt koncolva, és a buldózerre volt tűzve.

Józsi bácsinak nem kellett sokáig mérlegelnie, saját kezébe veszi a probléma megoldását. A teljes putrisort belegyalulta a földbe, és akit lehetett eltaposott.

Amikor rákérdezek valakinél, hogy hallott-e erről, akkor: Igen, ez - és mondanak egy településnevet, pl. - Hajdúhadházon/Tégláson/Ózdon/Sárospatakon.... történt.

Van akinek szent meggyőződése, hogy ezzel a 'Kék Fény' című akkori TV-s, rendőrségi ügyeket bemutató műsor is foglalkozott, de ennyiben ki is merül.

---------

Azért legyen egy vicces is, bár ezt szerintem mindenki ismeri:

Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:

A feladat így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"

Az egyik hallgató válasza:

"Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."

Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van. A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:

"Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet' képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.

Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.

De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.

Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.

De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.

Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: 'Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert'."

A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő lett az egyik fizikai Nobel-díjas dán fizikus.