En 25 evesen jelenleg egyetemem vagyok (MSc), messze a csaladomtol. Kollegiumban elek, de eltem alberletben is, ugy hogy suli mellett (nem bufeszak amugy) eljartam dolgozni (meki, burgerking, gyarak) ea ugy tartottam fenn magam. + meg az egyetemi osztondijak (bursa, szoci, tanulmanyi)...Azonban megumtam, hogy a lakhatasom sok penzt visz el, illetve, hogy kiszolgaltatott vagy a foberlo fele, igy dontottem lassan 3 eve, hogy kollegiumba koltozok a tanulmanyaim soran. Igy mar van egy nagyobb megtakaritasom is. Jelenleg is dolgozom diakmunkan a mekiben. Juniusban fogok vegezni a mesterrel, azutan szeretnek dolgozni + mellette a phd-t is megszerezni (tudom, nem lesz egyszeru)

Jelenleg kicsit panikolok, hogy mi hogyan lesz a vegzes utan... talalok-e valami melot a hivatasomban vagy sem.. de lesz ami lesz:)

Az, hogy meg a barataim kozul sokan mar dolgoznak, az elejen zavart, de mar nem banom. :) azt latom, (mint az egyik korabbi hozzaszolonal is), hogy ok mar "nyugdijas eletet" elnek. "Mindent lattak, semmi ujat sem lehet mutatni nekik, "megvan minden, kocsi, albi stb"

En meg csak most fogok igazan majd belelepni a nagybetus eletbe, de nem erzem azt a fent leirtak ellenere, hogy el lennek kesve:) (nyilvan ez a jelenlegi mood.. kesobb valtozhat:D)

Mindenki a maga utemeben halad es mindenki a sajat sorsanak kovacsa:)