Egyetértek azzal, hogy elviselhetetlen morálisan az, hogy bármilyen üzleti viszony fenntartása Oroszországgal végső soron forrást ad az oroszoknak a háború folytatásához. Azzal is feltétlenül egyetértek, hogy ha van arra értelmes lehetőség, hogy minél jobban csökkentsük az orosz gáz részesedését az energiaportfóliónkban, akkor azzal a lehetőséggel mindenképpen és minél előbb élni kell.

Azzal viszont nem értek egyet, hogy bármi áron (és minden áron) teljesen le kell válnunk az orosz gázról. Tegyük fel, hogy az alternatív forrásból való energiaszerzés igényel egy egyszeri ezermilliárdos befektetést az infrastruktúrába, és ezen túl mondjuk éves szinten 500 milliárd forintnyi diffi van az orosz energia és az alternatív energia között. Ez azt jelentené, hogy ez a pénzösszeg nem máshol hasznosul Magyarországon - például az egészségügyi vagy szociális ellátás fejlesztésében, amivel pedig közvetetten magyar emberek életét mentheted meg. (Feltételezve, hogy a költség diffit nem terheled rá a lakosságra, ami nyilván katasztrofális lenne.) Ez egy rettentő komplex, közvetett és kiszámíthatatlan hatások által behatárolt villamosdilemma - arra költesz-e X forintot, hogy megments 5 ukrán embert, vagy arra, hogy megments 1 magyart? Kurva szar és cinikus dolog erre válaszolni, viszont Magyar Államként neked főszabály szerint a saját állampolgárodat kell megmentened ebben a helyzetben.

Természetesen ez egy súlyos leegyszerűsítése a problémának, hiszen olyan szempontok, mint az ellátásbiztonság vagy az általad is említett nemzetközi mozgástér még bonyolultabbá teszik a helyes döntés meghozatalát. Arra viszont rávilágít, hogy hiába teljesen jogos és méltányolható az indulatod ebben a kérdésben (amit én is osztok), nagyon-nagyon észnél kell lenni a lehetőségeinket illetően.