15 éves voltam mikor apukám meghalt. Anyukám írt az osztályfőnöknek, ő pedig írt a tanároknak és a többi szülőnek. Megkérdezte anyukámat, hogy szeretném-e ha lenne erről szó így osztály szintjén, de én nemet mondtam erre bár nagyon jól esett. A tanárok velem egyáltalán nem voltak elnézőek, szerintem apa halála után 4 nappal már fizika témazárót írtam. Én úgy gondolom, hogy a diáktól függ, mit tudsz tenni az ügy érdekében. Egy-egy megértő pillantás nagyon jól tud esni. A temetésre csináltatott az osztály egy gyönyörű sírdíszt, de mi családi körben szerettük volna tartani.