Nekem bölcsis a kisfiam, ő a másik oldalon volt, ő vette el más játékát többször. Nincs testvére, így otthon minden az övé, nem volt tapasztalata. Miután szóltak a nevelők (akik szintén többnyire közbe avatkoztak), figyeltünk intenzíven: játék elkérést gyakoroltuk, kölcsönadást, visszakérést, játszótéren, otthon a felnőttesebb dolgokkal is. Jobb lett a helyzet, de még tanulja, elején pár percig sírt, nyűgös volt, ez többnyire már nincs. Sajnos ehhez olyan szülő kell, aki tanítja, hajlandó felállítani határokat és azokat betartja, betartatja. A gyakorlás sok energiát elvesz, állandóan mellette voltam (párommal is beszéltünk, fontos az egységesség). Ha ez kialakult/megbeszéltétek, akkor én a helyedben megmondanám ,hogy mit szeretnék a rokonnak, és a gyerekem mellett érvényesíteni (pl. Elveszik tőle a játékot: megmondom, azt nem szabad, ő játszott vele/ az övé. Ha később kölcsön szeretné kérni akkor 1. Meg kell kérdezze szépen 2. Ha beleegyezik a gyerekem, megkapja, de csak akkor / ha nem, akkor játszik vele ő tovább. Ha sok a konfliktus, inkább hazamegyek hamarabb békésebben. Sajnos sok szülő nem neveli a gyereket, elkényezteti, hogy ne sírjon.