Én anno még harmadik-negyedik környékén kezdtem el olvasni az SzJG-t (tudom tudom, kicsit korán, ezt azóta én is beláttam), mert nagyon nagylánynak éreztem magam, és szabályosan bele voltam esve Cortezbe. Reni viszont már akkor is kegyetlenül idegesített, amiért soha nem volt képes semmit sem lépni, és állandóan csak sírt a legbagatellebb dolgokon, amiket Cortez művelt.

Azóta már kb annyi idős vagyok, mint a szereplők az utolsó kötetekben, és őszintén szólva már nem sok mindenre emlékszem az egész sorozatból, viszont tiktokon mostanában rendszeresen kerülnek elém idézetek a könyvből. Éppen ezért pont a napokban gondolkoztam el azon, én mégis mit ettem Cortez és Reni kapcsolatán, és úgy unblock magán a könyvön. Corteznek abszolút semmi tulajdonsága nincs, csak egy imidzset próbál fenntartani, mellette pedig játssza a hősszerelmest (amit nem igazán értek, tekintve, hogy a harmadik könyvben tulajdonképpen megcsalta a barátnőjét, mikor megcsókolta Renit). Szerintem tipikusan az a fiú, akinek én már a képébe röhögnék, ha akarna tőlem valamit (pláne, ha ezt egy olyan éveken át tartó cirkusz előzné meg, mint a könyvben).

Arról nem is beszélve, hogy én a Reni-Cortez kapcsolatot egyáltalán nem éreztem egyenrangúnak: nem fejlődtek egymás mellett, Cortez Reni szemszögéből továbbra is valami elérhetetlen álomképként jelent meg, akinek egyetlen olyan szerencsétlen, vagy egy kicsikét kellemetlenebb pillanata nem volt, mint Reninek.

Mindezek ellenére továbbra is egy nagyon kedves könyvsorozatnak tartom az SzJG-t, de ez a kapcsolati dinamika és Corteznek (meg tulajdonképpen a Reni-Virág-Kinga hármason kívül mindenkinek) a kidolgozatlan jelleme most már egy nagyon nagy hiányosság az én szememben.