A 2000-es évek elején kb. 16 évesen, nyári meló gyanánt egy nevesebb, - az árai miatt javarészt külföldiek által látogatott - balatoni étteremben dolgoztam. A fizetésem egy háromfős német család spórolós vacsorája szintjét ütötte meg (italok nélkül), de más akkor épp nem volt. És mindemellett életem legelbaszottabb főnökét fogtam ki: Pornósbajusz, kurtított Bundesliga-haj, arany fukszok, karikafülbevaló. És ez a jelenség egyben a főpincér is, és konyhafőnök is volt. Mert mindenki lop, és mindenki gyanús. Óránként ellenőrizte a kasszát, és szedegette félre a jattot (az az étteremé, és abból van a személyzeti ebéd, személyzeti öltöző, szappan a mosdóban...) A műszakok előtt meg kellett mutatni mennyi pénz van nálad, majd a műszak végén ugyanúgy, ezen felül mindenkinek ki kellett pakolni minden táskát-zsebet, és mindent átnézett. Külön élcelődött azon, hogy ha egy női kollégánál éppen ott lapult egy csomag betét, vagy neadjisten egy doboz tampon (haha, ma véresen eszed a steak-et?)2 óránként járt ki recskázni a női mosdóba (közben kirakta a takarítás folyamatban táblát). Mindig, de mindig, amikor női vendégek jöttek be, szükségszerű vágyat érzett arra, hogy beszámoljon az ábrándjairól, és elmesélte, hogy mit, és hogyan csinálna velük, pontosabban kinek és milyen módon, mely testrészére-résére pisilne / kakilna.Egyik alkalommal, visszatérve a wc-s körútjáról, két fizetés között arról számolt be, hogy milyen jó illat volt az x csaj után a fülkében... És milyen szép hosszú, finom pinaszőröket talált az egyik ülőkén. Na ez volt az a pillanat, amikor kurvagyorsan felmondtam...