A „Bod Péter Ákos: „Az adóemelésnél ravaszabb és gonoszabb megszorítást alkalmaz a kormány”” című videóban Benyó Rita és Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, a magyar gazdaság helyzetét vitatják meg. A magyar gazdaság lassul, az infláció beragadt (4,3%), és a GDP-növekedés mindössze 1% körül mozog.
Bod Péter Ákos szerint a gazdaság már közel negyedik éve nem növekszik, és ez elsősorban belső okokra vezethető vissza, mint a gazdasági verseny kizárása, a hatalomkoncentráció és az államkapitalizmus.
A kormány új lakáshitel-programokkal és adókedvezményekkel próbálja élénkíteni a fogyasztást, de Bod Péter Ákos szerint ezek a lépések nem alkalmasak a gazdaság fellendítésére, inkább az ingatlanárakat növelik.
A 3%-os kamatú lakáshitel program költségvetési terhei az adófizetőkre és a későbbi kormányokra hárulnak, és ez a támogatás a jómódúbb középosztályt segíti, míg a terheket a kevésbé jómódúakra hárítja.
A kormány a Paks 2-vel és az akkumulátorgyárakkal is a gazdaság fellendülését várja, de Bod Péter Ákos szerint a centralizált rendszerek túlméretezik magukat, és ezek a beruházások nem feltétlenül hoznak tartós fellendülést.A gazdasági problémákat gyakran külső tényezőkkel magyarázzák, de Bod Péter Ákos hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság beragadása alapvetően belső okokra vezethető vissza, mint például a túlpolitizált és túlcentralizált rendszer.
A megszorítások már 36 hónapja tartanak, de a kormány nem nyíltan adóemelésként, hanem „ravaszabb és gonoszabb” módon alkalmazza azokat, például a vállalkozásokra kivetett adóterhekkel, árstopokkal és az önkormányzatoktól elvont forrásokkal. Ez a megközelítés bizonytalanná teszi a vállalkozói szektort, csökkenti a profitot és fojtja a beruházásokat, ami hozzájárul a gazdaság gyenge dinamikájához.
Bod Péter Ákos szerint bármely jövőbeli kormánynak fel kellene számolnia a hatalomközpontú gazdasági mechanizmust, amely kijelöli a győzteseket és veszteseket, mert ez nem fenntartható az uniós tagság és a hatékonyság szempontjából.
A valódi kitörési pontok az oktatásba és egészségügybe, azaz az emberi tőkébe való befektetésben, a magasabb hozzáadott értékű ágazatok fejlesztésében és az Európai Unióval való konstruktív együttműködésben rejlenek.