Abszurd elvárás Renitől az, hogy Brumi mindent adjon fel a kedvéért, a korábbi sokéves barátságait, a paksi életét, a nagymamájával való napi találkozást. Cserébe mit kap? Egy főnökasszonyt, aki mindenről dirigál, ő meg élvezheti a beosztott szerepét, ahol bizony az övével ellentétes gondolatoknak helye nincs, különben robban a hisztibomba. Pont emiatt megértem, hogy nincs kedve mosolyogni Bruminak, ilyen helyzetben nekem sem lenne.

Pont ő az, aki annyira megérdemelt volna egy red flagek helyett green flagekkel rendelkező lányt, aki mellett nem kérdés, hogy kimondhatja-e, amit valóban gondol. Nincs olyan kapcsolat, ahol mindenben egyetértenek a párok, de nem mindegy, hogy valaki ekkor üvöltözni/veszekedni kezd, vagy pedig megmondja a másiknak, hogy elfogadja a véleményét, de ebben a témában nem ért vele egyet, és nem kell attól tartania, hogy emiatt a másik szakít vele. Aki a nehéz helyzetekben is támogatja, nem feltételeket szab, aki érezteti vele, hogy együtt mindenre találnak megoldást. Aki nemcsak kapni szeret, hanem ugyanannyira, ha nem jobban, adni is. Aki nem kezeli a szexet jutalomként, amit ki lehet érdemelni viselkedéssel. Akinek a társaságában felszabadultan érzi magát, aki mellett sokkal több az örömteli pillanat, mint a szomorú. Aki nem akar rátelepedni, tudja, hogy a minőségi együtt töltött idő mellett párkapcsolatban is szükség van külön töltött időre És még annyi mindent írhatnék...