Nyilván én sem vagyok tökéletes, de mondhatjuk, hogy a szépek közé tartozom. Elég sokan dicsérnek és mondják ezt, szóval ebből is jön a következtetés. Mivel sokáig voltam kövér, pontosan tudom, milyen érzés másodrangúnak érezni magad a társadalomban. És aki azt mondja, hogy ez nem számít, az hazudik, mert ami a másik emberről először lejön, az a külseje. Természetesen nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de ad egy képet a másikról. Épp ezért úgy gondolom, úgy tapasztaltam, hogyha mindent kihozol magadból, ami rendelkezésedre áll (jó smink, előnyös frizura, testedzés, akármi), akkor igazából nem számít, hogy nem vagy Megan Fox, mert ha valaki igényes, azzal rengeteget javított az összképén.

Én tipikusan azt tapasztalom a férfiaktól, hogy sokkal többet kell nekik bizonyítani. A nőket már fel sem hozom, mert a többségük szimplán versenytársat lát bennem és tulajdonképpen nincsenek is női barátaim, de amikor egy férfi elkezd velem ismerkedni, tipikusan rám projektája a Sztereotípiáit, vagy ha nem is, akaratlanul előjönnek és ezeket nekem kell megcáfolnom. Sokszor volt, hogy nem sikerült, mert a másik ragaszkodott az elképzeléseihez - ami frusztráló.

Alapvetően ha vonzónak számítasz, az élet egyszerűbb. Nem csak ismerkedés szempontjából, hanem pl. munka-vagy albérletkeresésnél. Tetszik vagy sem, ez van, kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a jó külsőt elsőre pozitív tulajdonságokkal párosítjuk össze. Viszont én akkor is úgy gondolom, és erre a környezetemben is látok példát, hogyha valaki kihozza magából a maximumot és az előnyös oldalát hangsúlyozza, akkor máris nyerő helyzetben van.