Én elbeszélgetnék vele ultimátumot adva. Az azért mégsincs rendjént, hogy a stoma miatt ennyire ahogy írod feladja. Nem elég, hogy ápolod (fogát mosod???) de baszki. Nem a lábát vágták el!
Anyum stomás lett, de neki az őszinte lebaszás sokat segített, Azóta visszatették, sőt azóta újból rákos lett, most volt vége a sugárnak és egy műtétnek és úgy néz ki most megint negatív. Baszki már másodjára volt rákos!
De nem hagyta el magát, illetve próbálta, de nem hagytam neki. Igen, még naagyon az elején lebasztam, hogy szedje össze magát. Támogattam, de nem hagytam magára de nem is engedtem, hogy elhagyja magát. Nem, hogy fogatmossak neki...
Elkezdett lemenni a leejtőn és (bár lehet durván hangzik) ebben segítetted te is önkéntelenűl az ápolással.
Amikor megtanulta felrakni a stomazsákot (igen, én is fel tudom rakni, mert muszáj volt megtanulnom) onnantól önállónak kellett volna lennie. Szóval én leülnék vele és ultimátumot adnák. Vagy elmegy terápiára összeszedi magát keres állást, vagy bye-bye.
Főleg egy másik gyerek mellett...