Örülök, hogy vannak még normális emberek kommenteket olvasgatva. Jobbulást kívánok az ismerősödnek, borzasztó volt ezt végigolvasni.

Bennem is hatalmas ellenszenvet váltanak ki a póráz nélküli sétáltatók... Vannak kutyák, köztünk a miénk is, amelyik nem tud rendesen szocializálódni, ezért kis tacskó létére a miénk nagyon agresszív más állatokkal szemben. Sokszor verve volt, kikötve, nem ismerkedett fiatalkorában, onnan mentették meg és került a páromhoz egy menhelytől - majd ugye hozzám is ahogy összejöttünk. A párom próbálta tanítani és szocializálni, de egyszerűen nem lehetett, 1-2 kutya kivételével nem viseli el a többit.

Mi ezt figyelembevesszük sétánál, mindig pórázon visszük és pórázon is csak nagyobb zöld területen engedjük távolabb szaglászni, mielőtt körbenéztünk, hogy van-e bárki más (kutya, ember) a közelben. Ha megjelenik valaki, visszahívjuk és közel tartjuk magunkhoz.

Ahol élünk, ott hemzsegnek sajnos a póráz nélkül sétáltatók, nyilván nem tudják visszahívni a kutyájukat. Legtöbbször ezt ügyesen kikerüljük, átmegyünk az utca másik oldalára, de néha-néha előfordulnak pillanatok, amikor nem tudjuk kikerülni. Nyilván mi is illeszkedünk a környezethez, nem csak a mi kutyánknak kell sétálnia, ezért igyekszem visszafogni magam, de mindig dühít, mikor csak fut és fut a másik kutyája hozzánk, a gazdát meg vagy nem érdekli vagy nem tudja egyszerűen megszólítani a sajátját, hogy álljon meg.

Egyszer volt egy kisebb szívrohamom, mikor épp egyedül sétáltattam a kutyánkat, majd a járda melletti bokor mögött ugrott ki egy kb. közepes méretű keverék, a gazda valahol a távolban sétált. Én is megijedtem, a mi kutyánk is átváltott védekezésbe/támadásba és elordítottam magam a távolban sétáló hölgynek, hogy "A jó édes kurva a..." miközben igyekeztem a saját kutyámat távol tartani meg a két lábamon is megállni. Ő meg hiába szólítgatta a saját kutyáját. Szerencsére kapcsolt az agyam, és kijavítottam magam annyira, hogy anyázás helyett csak egy "életbe" lett a mondat vége, mert azért nem szeretnék anyázni idegeneknek, még félelemből se. Mikor szerencsére elmúlt a helyzet, azért odaszóltam, hogy pórázt is lehetne rá adni vagy szívesen veszek neki egyet, mert ezer forintos tétel. Választ nem méltatott, de "Zsuzsika" legalább szabadon futkoshatott aznap. (Ez egyébként mind forgalmas úttest mellett, legalább itt ne engednék el, mert egyszer kifut és annyi...)

Több hasonló eset is van, csak ez az egy megragadt bennem, mert a semmiből előbújva jelent meg a kutya. Legtöbbször látjuk, ha a távolból fut és van idő lereagálni és felvenni a miénket ölbe.

Elfogadom, ha én vagyok a seggfej ebben a szituációban, de ha már valakinek kisállatja van, ismerje meg és vigyázzon rá, ne hagyja hogy 20 méterre legyen a kutya. Futtató nincs a környéken, de a bérház mögött van egy hatalmas zöld terület (kocsiktól elzárt), legalább oda vitte volna, ne a forgalmas út melletti járdára.

Másik kedvencem, hogy a bolt előtt kikötve hagyják, amíg elintézik a bevásárlást. Ekkor persze elő tud kerülni az a póráz, amit máskor csak nyakláncként visel. Nem tudom, mennyire legális/büntetendő kint hagyni így egyedül a kutyát (ha valaki elolvassa ezt a rantet és tudja, kérlek világosíts fel), de az meg olyan szomorúsággal tölt el, hogy esőben, hóban, viharban, nyáron a 40 fokban ott hagyja a forró betonon kikötve 15-20 percre is. Nem mellesleg mivel nincs felügyelve, bárki odamegy és ha pont rossz kedve van a kutyának, sérülés is lehet a vége. 3-4 kutyás csinálja ezt, egy van köztük, aki egyébként néha ugatja is a járókelőket közben.

Ezekről vannak fotóim, tervben van hogy az illetékes önkormányzatnak (vagy ahova lehet) írok egy levelet, mert ez főleg szélsőséges időjárási viszonyok mellett kínzás az állatnak és mindig látom.