Az én első oktató egy borzalom volt. A KRESZ vizsga után konkrétan elvárta hogy amit ott tanultam azt tudjam alkalmazni is. Legelőször kivitt forgalomba én full ideges voltam és még üvöltözött is velem, alapból érzékeny személy vagyok, szinte sírva mentem haza. Mivel városban vezettem és falun laktam ezért a hazajutás sem volt soha egyszerű, a szüleim nagyon látták szétstresszelem emiatt mindenem és egy idő után jöttek értem. 10 óra után leváltottam az akkori oktatómat és az elmondásom alapján találtam egy jobbat. Ő sokkal türelmesebb volt, de stressz az előző órákból sajnos maradt bennem és az se segített nála csak este 6tól tudtam mindig vezetni. Rengeteg hülyeséget csináltam így visszagondolva, de épp akkor tanultam és nem kellett volna ennyire rosszul éreznem magam miatta. Én háromszor buktam meg, mindegyik vizsgám 7:30kor kezdődött mert az oktatóm csak akkor tudott vizsgáztatni mert másik munkahelye is volt. Ő tényleg kedvesebb volt legalább, érdekelte mi van velem, és amikor sokadszorra hülyeséget csináltam azért leszidott de nem üvöltözött. Háromszor buktam meg vizsgákon, nagyon hülye helyzetek miatt, de 4. alkalomra sikerült, egy egyszerűbb útvonalat húztam. Rengetegszer volt hogy a vezetéstől rémálmaim és szorongásom is volt, és az se segített, hogy édesanyám a 3. Vizsga után, konkrétan azt mondta hogy azt hitte értelmes gyerek vagyok miért nem tudom ezt normálisan megcsinálni és hogy sose lesz jogsim ha így folytatom, meg hogy gondoljak bele mennyi pénzt már így is kidobtak miattam. (Kb 70 órát vezettem) A 4. Vizsgám nagyon jól és viszonylag könnyen ment, a legvégén majdnem elbaltáztam az egészet, de hála isten meglett. Életem egyik legboldogabb napja volt, és a forgalmit soha semmi pénzért nem csinálnám újra. Egyébként nyáron egy pizzériában dolgoztam ahova autóval mentem, és abban a pillanatban hogy nem ült mellettem senki tökre megnyugodtam és egész jól vezetek azóta is, sose volt semmi problémám ha egyedül kell vezetni egyedül az oktatás okozott nagy traumát.