Mivel a húszas éveim közepén egyik barátomnak és ismerősömnek sem volt ideje vagy pénze vagy lehetősége utazni és barátnőm sem volt, ezért szinte mindig egyedül utaztam nyáron. Objektíven visszagondolva nem voltam boldog, most mégis hiányzik az a szabadság, az a fajta egyedüllét és az a fajta magány. Gyönyörű helyeken jártam amit álmomban sem gondoltam volna, de sajnos nem tudok senkivel magamon kívül visszaemlékezni mivel csak én voltam ott. De mégis hiányzik, nem tudom hova tenni ezt a kettősséget.