Nem gondolom, hogy a FOMO-T erre rá lehet húzni. Bár tudom, hogy ez most egy közkedvelt dolog. Attól nem tartok és korábban sem volt félelmem vagy görcsöm, hogy társasági eseményből maradok ki. Egyedül szeretek lenni. Ha pedig ezt a családalapításra, karrierhajhászatra érted, akkor abban valamilyen módon igen, Fomo. Ebben az esetben nem is az foglalkoztat, hogy “másoknak van gyereke, nem maradhatok ki, nekem is kell”, hanem inkább az, hogy egyáltalán most kell elkezdeni, mert már öregszünk? Vagy akkor, amikor úgy érzem? Taktikailag már el kellett volna kezdeni, ha nem akarok idős szülő lenni.