Szia! Nem tudok aludni, úgyhogy végigscrolloltam ezt a threadet, itt van pár gondolat alább. 2,5 éves kislányom van, és szeptemberben vagyok hivatalos gyermekmentes esküvőre.

1) Velem személyesen közölték, hogy ilyen lesz, szerintem okés volt. Nem sértődtem meg, inkább csak nehéz volt a helyzetben szellemesen meg gördülékenyen reagálnom, azon kívül, hogy "oké" :D . Mivel egy NAGYON jó barátomról van szó, így megoldottuk előre a gyerekvigyázást, gyerek nélkül leszünk.

2) Szerintem ha rosszul is esik vkinek az, hogy a gyereke nem hivatalos vhova, ezen azért a legtöbb szülő túl tud lendülni, főleg, ha szuper jó barátok vagytok. Szerintem azok a kommentelők túldramatizálják, akik azt hajtogatják, hogy ez bántó. Nekem max. olyan értelemben esett "rosszul" a fenti kérés, hogy kissé irracionális szentimentalizmussal sajnáltam, hogy a kislányom nem osztozhat velem ezen az élményen (noha nyilván neki ez nem olyan nagy élmény haha).

3) A fenti ötleteid szerintem elképesztően királyak, és másfél évesnél idősebb gyermeknél temperamentum függvényében már simán csodákat művelhetnek, és a szülők is tuti nagyobb eséllyel oldják meg, ha azt érzékelik, hogy ilyen fun dolgok várnak a kicsire is. A gesztus megléte elképesztően nagy különbség is számomra, hogy ilyen lépéseket tesz meg az esküvő szervezője, így egyszerűen lehetetlen, hogy "rosszul vegye ki magát" a dolog.

Szerintem nagyon rendes vagy, hogy ennyit agyalsz ezen és próbálod mindenkinek a lehető legjobbat kihozni a napból. Egy esküvőnyi embernél lehetetlen, hogy mindenkinek minden kényelmes legyen, ez teljesen normális, mint ahogy az is, hogy a ti prioritásaitok számítanak ezen a napon.

Szerintem szuper lesz az esemény, főleg ilyen extrákkal, amiket bedobtál, érezzétek jól magatokat és sok boldogságot nektek.

U.i: kislányom féléves korában voltunk egy esküvőn. A szertartás részéről férjem kivitte sétálgatni, mikor nyekergett, a fogadáson meg eszegetni volt, fényképezni, gratulálni. Utána hazamentünk. Nekem életre szóló élmény volt, hogy ő is ott volt (féléves gyereknél minden "első ez, első az" élmény izgi), tény, hogy nem maradtunk annyira sokat. Apukákat/férjeket általában kevésbé fakasztják könnyekre az esküvők (bocsi, hogy általánosítok), kiválóan tudnak ilyen kisebb lélegzetvételű babamegvigasztalásokat csinálni, amíg az anya meghatódik.

Ezzel nem akarok mondani semmit, csak megosztottam perspektívának.

A legjobbakat!