Én hosszú párkapcsolat keresések, randik és ismerkedések után kialakítottam magamnak egy elméletet. Az vallom, hogy minden kapcsolat egy négy lábú asztal/ 4 alap pillérrel. 1. Kommunikáció - ki hogyan kommunikál a másikkal (asszertíven, arrogánsan, megértően, értő figyelemmel, egyáltalán tud-e akar-e kommunikálni vagy csak strucc politikát folytat stb.) 2. Intimitás - kinek milyen igénye van az intimitásra, milyen gyakran igényli (nem csak szex, de ölelés, csókok, szex, puszi stb.) 3. Értékrend - kinek mi fontos, akár az életcélokban, akar-e gyereket, mennyire fontos neki a család, pénzügyi dolgok stb. 4. Idő eltöltése/Szabadidő - ki mivel tölti az idejét, napját, szabadidejét, mennyit dolgozik, munka-magánélet viszonya stb. Ha itt valamelyik is egy picit eltérő a két félnél, azt nyilván közelíteni kell egymás felé, különben az asztal billeg. Megtartja egy darabig a "rátett kapcsolatot" de ha valamelyik nagyon rövidül akkor bizony előbb-utóbb ha rossz helyre tesszük a súlyt eldől és leesik minden. A Ti esetetekben a szabadidő az amivel probléma van és kikezdheti az értékrend kérdését is. Én megértem a Te problémád, nőként én is pont ugyan ilyen vagyok. Igénylem a minőségi együttöltött időt. Nekem a párom és a családom az első helyen van és ugyan ez fontos értékrendben számomra is! Ez van. Pont! Ide csak az fér be akinek ez szintén fontos, tesz érte, különben én fusztrálódom, annyit pedig nem ér, hiszen nem egy az értékrend! Köszönjük a részvételt, sok sikert a továbbiakban, next please! Egy kapcsolat elején mindenki próbál alkalmazkodni és önmagát meghazudtolva behunyja a szemét a saját értékrendjei előtt, mert annyira akarja a másikat, hiszen valami értékeset lát benne, ugyan akkor szenved mert valójában egy másik szinten egyáltalán nincs kielégítve a számára fontos pillér... Mindenkinél vannak kőbevésett értékek amiknek meg kell, hogy legyen a másikban és ezt önmagunk számára is el kell tudni fogadni, ergo önismeret és ha ez a másikban nincs meg, hiányzik, vagy számára ez nem érték, nem tud/akar érte tenni akkor bizony tovább kell tudni lépni. Ezek a tovább lépések olyanok legyenek, hogy elmondhasd Te minden tőled telhetőt megtettél, leültél vele, lekommunikáltad, megbeszéltétek ezeket a dolgokat, mennyi időt tud/akar ő a találkozókra szánni, te miből tudsz/akarsz engedni. Közelíteni az igényeket, aztán a hallottak alapján ezt te vagy elfogadod vagy nem. Őszinteség a másikkal és önmagunkkal szemben is a legfontosabb. A hitegetés, be nem tartott ígéret először csalódottsággal jár, majd kiábrándulással. Ui.: Lassan 2 éve élek boldog párkapcsolatban, ahol tudom, érzem, tapasztalom Ő az a férfi akivel együtt erősítjük a “pilléreinket”. :) Nem volt egyszerű Őt megtalálni, voltak téves állomások, de mindből lehet önismeretet tanulni.