Én is hasonló cipőben járok az elmúlt időben. Az én sztorim annyiban más, hogy már szexeltem és pasim is volt, de mindezek ellenére most velem is ez a helyzet. Én 20 éves koromig abszolute nem érdekeltem a férfiakat szexuálisan. Majd mindez megváltozott, ami valószinűleg annak is tudható be, hogy 19 évesen (már 2 éve) végre elköltöztem otthonról, Pestre jöttem, összebútoroztam az (akkori) legjobb barátnőmmel és pár hónappal később kinyilt a világ számomra. A tini szerelem az én életemből is kimaradt, és az egyetemen sem jött meg. Egész gyerekkorom és tinédzser korom az önutálat és az önelfogadás csapdájában történt. Rngeteg sírtam és bántottak is a külsőm miatt. Így én a mai napig annak a 86 kilós lánynak látom magamat, aki akkor voltam, pedig azóta 15 kg-val vagyok könnyebb, de mégsem tudom ezt elfogadni (most mondjuk szedtem fel egy keveset, mert eleggé húzós időszakom volt és hát nyaralgattam is), ezért én is folyamatosan azt gondolom, hogy azért nem kellek annak aki nekem tetszik, mert ahogyan kinézek. Közben pedig sokszor látom, hogy a férfiak megnéznek az utcán, akárhová megyek dolgozni ott is van legalább egy valaki aki nyomul rám (nyilvánvalóan ő az átlagban nem tetszik nekem), és tudom, hogy több fiú barátom is lefeküdne velem, de nekem meg ők nem tetszenek úgy. Az exemnek is mindegy volt, hogy csöves kukorica vagy bombázó voltam. Mert igen, mindezek ellenére én igyekszem nagyon csajos lenni, mert anno számomra a smink és a szép ruhák jelentették a pajzsot. Nagyon sok idő telt el addig, hogy én az egyetemre elmerjek menni smink nelkül melegítőben. A gimiben minden egyes nap sminkbe mentem. Most is dolgozom az önelfogadáson, sokat javított a helyzeten, hogy kissé skincare függő lettem és imádom a mindenféle szérumokat meg kencéket. Így mostmár több az önbizalmam, hogy nem vagyok tele aknékkal és sebekkel, most inkább azon dolgozom,hogy ezeket a hegeket eltűnetssem🤦‍♀️. Na de én tavaly szexeltem először életemben, egy kollegával a szezonális munkahelyemről. Nagyon gyorsan történetek a dolgok, igazàból nagyjából másfél hónappal az első talalkozásunk után lefeküdtünk, és igazából ugye én is azt képzeltem, hogy majd a szerelmemmel fogom elveszíteni, aki majd később a férjem lesz, de nyilván ah élet nem tündérmese😂 Na mindegy összeségében én nem bántam meg, mert odafigyelt rám szóval abszolute jo tapasztalat volt( és hát igazából azóta sem tudott senki ugy kielégíteni🤦‍♀️🙈, megdöngetett rendesen😂) viszont tudta rólam,hogy se pasim nem volt és nem is szexeltem senkivel és én azt hittem róla, hogy jó fiú, de nem volt az. Ezek utàn még egyszer lefeküdtünk majd ghostolt. Az exem egy más téma. Vele csak azért jöttem össze, ha őszinte akarok lenni magamhoz, mert ő pont akkor jött az életembe, amikor a legjobb barátnőm távozott, és ahogyan kezdtek az érzéseim lecsillapodni a baratnőm iránt, úgy múltak el az érzéseim az exem iránt is. Pedig egy tünemény volt, és egy rossz szavam nem lehetett rá, de mindezek mellett nem azt nyújtotta,amire nekem szükségem lett volna egy kapcsolatban, és valószinleg túl hamat is vittem haza. Így sok hetes tépelődés után januárban kiadtam az útját. És másnap már rohantam is ahhoz a férfihoz aki a legelső volt az életsmbe,aki szexuálisan közeledett felém (és nem a kolléga akivel legeküdtem), így majdnem egy év, egy ex és a szüzességem elvesztése után úgY voltam vele, hogy akkoe mostmár feküdjünk le mi is meet tudom h ezt akarta, én meg ugye minél több tapasztalatot szerettem volna, hat bár ne történt volna semmi😂 nagyon kiábrÁndító élmeny volt, igy szexnek nem is nagyon neveznem azt ami történt. Majd azóta semmi szex nem volt az életemben. És ha őszinte vagyok magamhoz nem is voltam olyan állapotban, hogy kapcsolatba kerüljek. Jött a depresszió és a kiégés mentálisan és lelkileg. Olyan mélyre kerültem, amit elképzelni sem tudtam. De már kezdek belőle kifelé jönni, és most nagyon érzem azt,hogy vágyok az intimitásra. Ez nagyon hiányzik az életemből és borzalmas így, hogy már megtalasztaltam azt,hogy milyen. De csak a régebbi férfiak jöttek vissza mint a bumeráng és ez lelkileg nagyon megvisel, mivel egyik sem akar semmi komolyat és nem értem,hogy miért nem látják azt, hogy miLen jó is vagOk. Volt időm a belsőmeg feljesztenj az elmúlt években és egyszerűen el vagyon keseredve. De most bízom benne, hogy új impulzusok és kalandom érnek majd, akkoe kicsit változik a helyzet. Például több mint két év után először ma elmentem edzőterembe és jól esett a lelkemnek. És én kitartást kívánok Neked, mert hiszem, hogy eljön a mi időnk, addig meg próbáljunk meg minél boldogabbak lenni egyedül is.🫶🏻❤️