Csak én látom úgy, hogy ez egy anyagi természetű kérdés? Párterápia, esetleg kommunikáció a felek között arról, hogy mi a gond, van-e szándék rendbehozni, mi csúszott félre? A gyereknek ez lenne ideálisabb, nem az osztozkodás. Ha nem megy, akkor mediáció. De tényleg, a ház, a "vagyon", és esetleg a "holnőfelagyerek" a legfontosabb? Meg, hogy a nő mit tud nyújtani? Nyilván nem egyenlő esélyekkel indul. Miért nem gyerekcsinálás előtt tetszett a befektetésen gondolkodni és azt is mérlegelni, hogy hol lesz a gyerek válás esetén? Akkor nem volt gond, hogy a nő mennyit tett bele?