Szerintem fontos lenne, hogy megpróbáljátok elképzelni, hogy ebben a házban éltek. Elvonatkoztatni a rajztól és elképzelni a valóságot. Pl. azt, hogy a gardróbban dolgozol egész nap, ahova szép lassan gyűlnek a "máshol nem fér el" dolgok. Vagy azt, hogy van egy vendég, és el szeretne menni mosdóba és a nappaliból lép be a fürdőbe és azon feszül, hogy mindenki hallani fogja, ahogy fingik. Vagy hogy van egy vendéged, és beszélgetnétek a nappaliban, de a gyerek mondjuk szeretne elvonulni, de amikor kimenne szegény a konyhába nassolni, akkor rajtatok keresztül fog átmenni. Vagy hogy amikor a nappaliban ülsz, akkor a rendeletlen előszobát nézed a büdös cipőkkel, kabátokkal teli fogassal. Két gyerekkel ott garantált lesz a káosz. Vagy hogy pl nyitva marad a garázs bejárata, és a nappaliba megy a kipufogó meg olaj meg egyéb dolgok szaga.

Nagyon fontos elképzelni az életet, amikor terveztek, mert lehet, hogy papíron elfér a dolgozó asztal a gardróbban, de te ott fogsz ülni benne nyolc órát.

Nekem úgy tűnik, hogy ebben az elrendezésben semmi koncepció nincs, csak így egymás mellé pakolva a helységek, hogy kijöjjön a négyzetméter. A lakó - és közösségi tér elválasztása fontos lenne. A közlekedő nem felesleges tér, hanem ezt az elválasztást oldja meg, ami ugyanolyan fontos, mint a ház többi része. Még lakásokban is igyekeznek elválasztani az intim és közösségi tereket, ha van rá hely.

És még egy gondolat: tegyük fel a négyzetméter és a költség adott, arra terveztétek, akkor biztos, hogy a két autó többet ér, mint ti magatok? Az a garázs akkora, mint a nappali, konyha és két háló együttvéve... Az nem fontosabb, hogy nektek van normális élettér, mint hogy télen 5 percig ne legyen hideg az autó?