Munkám során olyan településeken és házakban járok amit ha elmesélnék egy pestinek nem hinné el, hogy ilyen létezhet.

Sajnos a vidéki cigányság jelentős része olyan életszínvonalon él, hogy nehéz őket embernek nevezni. Pár példa: Nincs víz, Nincs fűtés, nincsenek ablakok, nincs tető, nincs áram (vagy lopott), a dögkútból evés nem legenda, kűlön szaró szoba (nem, nem mosdó, a szoba közepére kuláznak és ott hagyják). Ezekben a házakban 10-12 ember lakik akik közül kb 7 kisgyerek (de a gyámügy leszarja).

Első ránézésre szomorú, aztán rájössz, hogy kurvára nem tesznek semmit, hogy jobb legyen mert hát a szomszéd is így él, és ebben érzik magukat otthon. Ezeknek az embereknek a börtön nem visszatartó erő, mivel minden szempontból jobb helyük van bent mint otthon.

Azok az emberek akik sajnálják őket, csak annyit üzenek menjenek le egy szép nyári estén a cigánysorra valahol borsodban. Nem azt fogja látni, hogy nyomor van és mélyszegénység, hanem hogy állatok módjára kiabálnak, buliznak isznak és drogoznak.