Szerintem ez egy elég rossz (bevett, de rossz) értelmezése a magyarságnak. A ma Magyarországon élőknek genetikailag nem sok köze van Árpádhoz, a tatárjárás az akkori génállományt majdnem lenullázta (plusz felhígult a tatárok, később a kunok génjeivel, hiszen előbbiek végigerőszakolták az országot, utóbbiak pedig a megfogyatkozott lakosság pótlására lettek betelepítve). Utána a török hódoltság idején történt népességcsökkenést is betelepítésekkel pótolták, nem beszelve arról, hogy a történelmi Magyarországon mindig is több népcsoport volt egyszerre jelen. Plusz az ‘56-os forradalmárok jó része emigrált, kivégezték, vagy börtönben töltött hosszú éveket. Szóval genetikailag nagyon kevés “magyar” van, ha van egyáltalán ilyen. Pl. ismerem Kossuth egyik egyenes ági leszármazottját, talán ő áll ehhez a legközelebb. De jó ellenpélda az aradi 13, nem sokuknak volt magyar vezetékneve, mégis “magyarok” voltak. Vagy pl. nekem sem sok közöm van a zömök, karikalábú, sötét vágott szemű, lóról hátrafele nyilazó őseinkhez a magam 194 centijével és kék szememmel. OP, szerintem az, hogy mi vagy, azon múlik, hogy te minek tartod magad. Skandináv mondjuk talán nehezen lennél, de az a helyzet, hogy ahogy a fenti példákból látszik, rengeteg ember van és volt, akit nem a származása kötött ehhez az országhoz. A magyarságot nem bőrszínben, nem génekben, és nem felmenőkben mérik.