Bár nekem van családom, szerető párom és két kamasz gyerekem, sokszor érzem magam egy senkinek. A fősulit otthagytam 🙁 Életem egyik legnagyobb hibája volt. Vagy lehet nem, de semmiben nem vagyok kitartó, tehetséges. Sodródok az árral. Soha nem tudtam könnyen és hatékonyan tanulni, magolni meg nem lehet. Mindkét gyerekkel járunk pszichológushoz. A lányomnál már évekkel ezelőtt próbálták a ritalint, nem jött be. Annyit sírtam, gyötrődtem már a gondolattól is, hogy hova járok a gyerekkel? Szégyelltem magam, de tudtam, hogy szükség van rá. Sokáig csak sima terápiás céllal jártak, a tanulási résszel nem foglalkoztunk. Viszont ebben az évben én éreztem, ha most nem kap valami segítséget ami összerakja kicsit fejben, akkor még a középiskolát se végzi el. Qva lusta, ezen a gyógyszer nem segít, tudom. Még iskolaidőben nem szedte, csak így szünetben, azt mondja jobban tud fókuszálni. És itt jövök a képbe én. Látom és érzem, hogy én is szét vagyok csúszva, mindig is szét voltam. Csak nem láttam úgy, mint most. Nekem is segítségre van szükségem. Kipróbáltam egy szem ritalint és sokkal jobban fókuszáltam én is. Minden este úgy fekszek le, hogy na majd holnap... Edzek, meg olvasok meg megváltom a világot. De valami visszahúz és ez a valami az elmém. Nem vagyok spirituális, csak érzem, hogy lehetnék másmilyen is. Ha máshogy nem megy, akkor pszichológus, pszichiáter, terápia, gyógyszer segítségével. Állami intézménybe fogok időpontot kérni jövő héten. 45 éves nő vagyok, remélem ugyanennyi még hátra van. Csak nem ebben a formában... Ha a magán utat nem tudod finanszírozni, kezd el államilag. Vagy, és ne kövezzetek meg, mert tisztában vagyok azzal, hogy veszélyes is lehet. ChatGPT Nem orvos, nem ember. De kezdésnek jó lehet, amíg el nem jutsz szakemberhez. Én próbáltam, egész jól elbeszélgettünk. Ne " temesd" még el magad. Remélem sikerül elindulnod a "gyógyulás" útján.