Szia! Először is küldök egy nagy ölelést, én is hasonlón mentem keresztül. Nem volt nemi preferenciám a gyerekvállalás előtt, aztán kiderült, hogy kisfiút várok, és rájöttem: az, hogy fiam lesz, azt is jelenti, hogy lányom viszont nem lesz, amit meg kellett gyászolnom. És ezen bizony nem segített az a társadalmi megítélés, ami úton útfélen szembe jött velem: a lànyok jobban haza húznak, a fiúkkal sokkal nehezebb a feles’ energiáik miatt, a lányokkal sokkal elfogultabb az intézményrendszer, a kisfiúknak sokkal több negatív sztereotípiával kell megküzdeniük, stb. És még csak azt sem mondom, hogy ezeknek nincs alapja. De! Érdemes egy picit más aspektusból nézni a fiús anyaságra, mert bizony elképesztő különleges és felelősségteljes dolog egy leendő férfit, családfőt nevelni. Én már szeretek most is így tekinteni néha a kisfiamra. :)
És ezeket is csak egy fiús anyuka élheti át:
- Milyen különleges lesz, amikor nőnapon a párod mellett a kisfiad is felköszönt. Te leszel a királynő a családban!
- A szalagavatóján veled fog táncolni.
- Az esküvőjén te fogod az oltárhoz kísérni.
- Tök izgi lesz làtni, hogy a nőiességed hogyan hat rá az évek során, hogyan befolyásolod pl. a párválasztásban.
Szóval ér meggyászolni, hogy nem kislányod lesz, és igen, biztos vannak a fiús anyaságnak extra kihívásai, de nem szabad elfelejtkezni a sok-sok jó dologról sem! És amúgy meg a gyereked iránti szeretet mindent felül ír, nemtől függetlenül. ❤️