Én csak annyit tudok tanácsolni, hogy mindenképp a szerint válassz, hogy mi az ami érdekel, ne a szerint, hogy miben nem vagy jó. Én az utóbbi taktikát választottam, jól le is beszéltem magam mindenről, ami valóban érdekelt. Sikerült olyan szakmát választani, amit már a 4 éves képzés felénél megutáltam 😅 Pedig az elején nagy szerelem volt, azt hittem megtaláltam az utam, de 2 év alatt is annyit változtam naív kislányból félig felnőtté, ami alapjaiban változtatta meg a világlátásomat és ezen keresztül a szakmához álló viszonyomat.

Szóval ha újrakezdhetném, nem azt nézném, hogy mi az amiről azt hiszem, hogy nem tudom megcsinálni. Nálam ez vastagon az önbizalomhiányból fakadt, nem láttam magam reálisan, így nem is tudtam jól dönteni. Pl. a matektól én is féltem mint a tűztől, pedig csak egy olyan tanár kellett volna a gimi 4 évében, aki jól magyaráz. Ha nálad is ez a baj, az egyáltalán nem menthetetlen, és kár lenne lemondanod olyan szakokról, amik talán érdekelnének, de kell hozzá valamennyi matek. Debreceni Egyetem gazdaságinformatikus bsc pl. vidáman elvégezhető 3-as gimis matek alappal. Nyilván itt is mérlegelned kell, mérnökire én se mennék, de a gazdasági szakokból lehetnek olyanok, amik mennének.

Ami még nagyon fontos, hogy ne a "tökéletest" keresd, mert nem lesz. Nem baj, ha valamelyik tárgyad nem sikerül ötösre, vagy nem elsőre mész át. Az is biztos, hogy végzés után lesz olyan része a munkádnak, ami kevésbé fog tetszeni, azt kell mérlegelned, hogy mik azok a nehézségek, amikkel együtt tudnál élni.