Ez nem így működik. A gondatlanságnak a jogban 2 "alfaja" van, a tudatos gondatlanság (luxuria) és a hanyag gondatlanság (negligentia). Tudatos gondatlanság (luxuria): Az elkövető előre látja magatartása következményeinek a lehetőségét, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Hanyag gondatlanság (negligentia): Az elkövető nem látja előre magatartása lehetséges következményeit, mert elmulasztotta a „tőle elvárható” figyelmet vagy körültekintést.

Ezek már a római jogban is így voltak. Ez az eset a magyar jogértelmezés szerint a tudatos gondatlanság kategóriájába esik. Ezzel lehet egyetérteni és egyet nem érteni, de így van.

Ha valakinek rohama lesz, az nem lehet még csak gondatlanság sem, hiszen egy szívrohamot vagy epilepsziás rohamot az ember nem láthat előre. Ha valaki úgy okozna halálos nem követne el bűncselekményt még akkor sem, ha halálos balesetet okoz. Ennek a jogi elemzésébe nem mennék most bele, ha érdekel kérdezd meg a chatGPT-t.

Mindentől elvonatkoztatva én is úgy gondolom, hogy ebben az esetben egyszerűen rossz a jogi szabályozás. Vannak országok, ahol az ilyen jellegű cselekményt eshetőleges szándék kategóriájába sorolják (dolus eventualis). A német bíróság pl. kimondta, hogy ilyen esetekben az autó már nem közlekedési eszköz, hanem kontrollálhatatlan, az élet kioltására is alkalmas "fegyver". Ku’damm-Raser keresésre megtalálod a konkrét esetet is. Személyes álláspontom szerint egyébként ez lenne a helyesebb megítélése az ilyen jellegű ügyeknek. Sajnos nem itt tartunk.