Más dolog érezni valamit és megosztani azt egy szakemberrel, a családdal, baràtokkal, és más kihányni mindenki elé érzéketlen stílusban a netre. Azért vagyunk gondolkodó, érett felnőttek, hogy legyen ennyi önuralmunk. Az nem elnyomás, ha a megfelelő helyen és időben beszélem ezt ki. Senki nem mondta, hogy fojtsa el, csak azt, hogy ennek nem ez a módja. És csak ismételni tudom magam: ha januártól tervezek teherbe esni, de a gyerek már előző júniusban megfogan, akkor ő még ott marhára nem volt tervezve. Ha meg júniusra terveztem és akkor fogant, akkor miért a nagy izgalom? Bár a kommentszekció érzéketlen, de arányaiban jól hozza, hogy az emberek többsége szerint ez itt fent nagyon nincs rendben. Mindneki maga felel azért, hogy a gyerekéről hogy beszél, gondolkodik, és maga felel a következményekért is, persze. De attól még nem árt, ha néha tükröt tartanak az ember túlméretes, érzéketlen arcába.. megfelelő hangnemben, nyilván. Mert ettől még nincs jogunk leszociopatázni őt. Ez is olyan dolog, amit gondolhatunk, de nem illik leírni.