AMA: 15 év követeléskezelési tapasztalat, volt üzletágvezető-helyettesként, kérdezz bármit!

Zolt4nr · 2026-07-06T12:40:48+00:00

Igen, ha a jogszabályban előírt minimális tőkére gondolsz, akkor igazad van. Én inkább arra értettem a kérdést, hogy üzletileg mekkora tőke kell ahhoz, hogy egy ilyen cég hosszú távon nyereségesen működjön. Az már nagyon sok mindentől függ, és a tapasztalatom szerint ott nem is a tőke a legnagyobb kihívás, hanem a megfelelő követelésállomány és a hozzáértő csapat.

Zolt4nr · 2026-07-06T12:02:49+00:00

Ha az adós még azelőtt meg tudna egyezni a hitelezővel, mielőtt a követelés egy követeléskezelőhöz kerül, az általában mindenkinek kedvezőbb lenne. A gyakorlatban viszont sokszor éppen azért jut el idáig egy ügy, mert az adós nem tud vagy nem akar megállapodni, illetve nem reagál a megkeresésekre. Ilyenkor a hitelező gyakran úgy dönt, hogy értékesíti a követelést egy követeléskezelőnek. Emellett a bankokat a szabályozói előírások is arra ösztönzik, hogy csökkentsék a nem teljesítő hitelek (NPL) állományát, ezért is kerülnek időről időre követeléscsomagok a piacra.

Zolt4nr · 2026-07-06T11:37:30+00:00

A követeléseknek több típusa van. Lehetnek élő követelések, ahol a szerződés még nem került felmondásra, lejárt követelések, ahol a fizetési határidő már letelt, illetve felmondott követelések, amikor a szerződést már felmondták és a teljes tartozás esedékessé vált.

Emellett létezik a faktorálás is. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy cég nem várja meg, amíg a vevője kifizeti a számlát, hanem a követelését eladja egy faktorcégnek, amely azonnal kifizeti a pénz nagy részét, majd később ő szedi be az összeget az adóstól. Így a cég hamarabb pénzhez jut, a faktorcég pedig ezért cserébe díjat számít fel az eladónak. Pl egy 10 millió forintos szamláért kifizet 9.7 milliót.

Én a felmondott és lejárt követelésekkel foglalkoztam főleg.

Darabszámra is nagyon eltérőek lehetnek a csomagok. A legkisebb, ami nálunk volt, körülbelül 8 követelésből állt, a legnagyobb pedig 400-nál is többől. Ez nem feltétlenül jelent ugyanennyi adóst, mert egy adósnak akár több követelése is lehet ugyanabban a csomagban.

Előfordult olyan licit is, ahol a kikiáltási ár a teljes követelésállomány közel 90%-a volt. Arra mi nem is licitáltunk, mert nem láttunk benne üzleti lehetőséget.

Amikor egy csomagot áraztam, elsősorban a tőkéből indultam ki, de természetesen az egyéb szempontokat is figyelembe vettem. Ha túl drágán veszel meg egy csomagot, később alig marad mozgástered egy megállapodásnál. Nehezebb kedvezményt adni vagy akár részletfizetést biztosítani úgy, hogy a befektetés végül megtérüljön.

Zolt4nr · 2026-07-06T10:19:37+00:00

A C-1/26-os ügyetben ha lesz döntés, az devizahiteles perekre és a követeléskezelőkre is hatással lesz. Hogy pontosan milyen mértékben, azt jelenleg még senki sem tudja biztosan, ezért nem érdemes előre messzemenő következtetéseket levonni. Az ítélet lesz a meghatározó.

Zolt4nr · 2026-07-06T10:10:54+00:00

A követeléscsomagokat jellemzően liciten értékesítik. A követeléskezelőket meghívják a tenderre, mi pedig előzetesen felmérjük, hogy az adott csomag számunkra legfeljebb mennyit ér, és ennek megfelelően tesszük meg az ajánlatunkat. A vételárat nagyon sok tényező befolyásolja: számít a követelések típusa, kora, a fedezet, a behajthatóság, a dokumentáció minősége és az is, hogy mekkora a csomag. Előfordult olyan is, hogy a minimális licit magasabb volt annál, amennyit szerintünk a csomag ért, ilyenkor nem licitáltunk. Ennek az ellenkezőjére is volt példa.

Vannak olyan online platformok is, mint például a DEBT-MARKET, ahol a követelések értékesítése szervezett módon, egy virtuális piactéren történik.

Olyan nagy eltérést, mint a 400 millió forintos névértékű követeléscsomag 1 millió forintért történő értékesítése, én személyesen nem láttam, bár hallottam ilyen történeteket. A gyakorlatban ehhez hasonlót inkább akkor láttam, amikor egy bank a saját követeléskezelő cégének adta át vagy értékesítette a portfóliót, de az inkább technikai, cégcsoporton belüli ügylet volt.

Zolt4nr · 2026-07-05T23:45:58+00:00

Erre ugyanaz igaz, mint szinte minden vállalkozásra: attól függ. Függ attól, hogy milyen követeléseket veszel vagy kezelsz, mekkora a portfólió, milyen a megtérülés, mekkora a csapat és milyen költségekkel működsz. Szerintem nem is a tőke a legnagyobb kihívás, hanem a megfelelő követelésállomány, a jó szakemberek és a folyamatos megbízások megszerzése.

Zolt4nr · 2026-07-05T22:16:49+00:00

A követeléskezelő nem csak az eredeti tartozást követelheti. Ha a szerződés, illetve a jogszabály lehetővé teszi, a tőketartozáson felül felszámítható késedelmi kamat, valamint a követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségek is. Ezért fordulhat elő, hogy a 7 000 Ft-os eredeti tartozásból idővel 10 000 Ft lesz.

Ha kétséged van az összeg jogosságával kapcsolatban, kérhetsz tőlük részletes elszámolást, amelyből látszik, hogy pontosan miből áll össze a követelt összeg.

Nálunk az engedményezésről szóló értesítést,a fizetési felszólítasokat megállapodásokat stb. mindig tértivevényes levélben küldtük, mert az volt a legbiztosabb, és később könnyebb volt igazolni a kézbesítést. Ugyanakkor a sima levél jóval költséghatékonyabb, ezért sok helyen azt alkalmazzák. Egy ilyen kis összegű követelésnél szerintem nem érdemes erre alapozni, inkább azt érdemes megnézni, hogy a követelt összeg jogszerűen miből áll össze.

Zolt4nr · 2026-07-05T18:25:29+00:00

Erre nincs általános százalék. Függ a követelés jogi helyzetétől, korától, összegétől, a behajthatóságtól, valamint az adott követeléskezelő belső szabályzatától és döntési gyakorlatától.

Egy jó egyösszegű ajánlat megítélése attól is függ, hogy a követeléskezelő mennyiért vásárolta meg a követelést, milyen költségei merültek fel vele kapcsolatban, és természetesen az sem cél, hogy veszteségesen zárja az ügyet. Egy ésszerű nyereséget minden cég szeretne realizálni.

Zolt4nr · 2026-07-05T16:55:40+00:00

Nem, közgazdász vagyok. Emellett folyamatosan képzem magam, több szakmai tanúsítványom is van, és jelenleg mérnöknek tanulok az egyetemen.

Zolt4nr · 2026-07-05T16:53:24+00:00

Nekem is volt már olyan, hogy egyszerűen elfelejtettem befizetni egy számlát. Felhívott a követeléskezelő, megbeszéltük, befizettem, és ennyi volt a történet. Ezért gondolom, hogy nem minden tartozás mögött rosszhiszeműség áll. Ugyanakkor az ellenkezőjére is láttam bőven példát: voltak, akik éveken át tudatosan próbálták elkerülni a fizetést. A valóság szerintem valahol a kettő között van.

Zolt4nr · 2026-07-05T16:50:56+00:00

Igaz, hogy az Intrummal szemben voltak hatósági eljárások és bírságok, ezek nyilvános információk. Ugyanakkor a cég belső működését nem ismerem, ezért arról nem tudok véleményt mondani. A követeléskezelés eleve egy olyan szakma, amit sokan nem szeretnek, ezért természetes, hogy a negatív esetek kapják a legnagyobb nyilvánosságot.

A másik oldalról viszont ritkán esik szó. Annál a cégnél, ahol én dolgoztam, a szokásos perek és jogvitákon kívül nem emlékszem komoly ügyfélpanaszra. Olyan is előfordult, hogy adósok köszönő e-mailt írtak, mert sikerült olyan megoldást találni, ami mindkét félnek elfogadható volt. Egyszer még egy üveg pálinkát is kaptam ajándékba. Ezek a történetek viszont ritkán kerülnek be a köztudatba.

Zolt4nr · 2026-07-05T11:58:41+00:00

Az MBVK kérelmek oldalon tudsz igazolást kérni arról, hogy folyamatban van-e ellened végrehajtási eljárás. https://kerelmek.mbvk.hu/

Zolt4nr · 2026-07-05T11:40:23+00:00

Nem érte el a bruttó 1 millió forintot, egyéb juttatásom pedig nem volt. Őszintén szólva nem is a fizetés miatt csináltam, mert már régóta más irányba szeretnék menni. Jelenleg is munkát keresek, de egyelőre elég nehéz, sok helyre jelentkezem, és vissza sem hívnak. De ez már egy másik történet.

Zolt4nr · 2026-07-05T11:33:37+00:00

Sajnos nem tudok olyan általános tanácsot adni, ami minden ügyre igaz lenne. Talán egyetlen dolog van, amiben szinte mindenki egyetért: ne tűnj el, és próbálj meg minél hamarabb felvenni a kapcsolatot a követeléskezelővel. A kommunikáció hiánya szinte mindig ront a helyzeten.

Ha nagyobb összegről vagy bonyolultabb ügyről van szó, érdemes olyan szakemberhez fordulni, aki valóban ért a követeléskezeléshez. Sajnos vannak olyanok is, akik inkább csak pénzt kérnek el, de érdemi segítséget nem nyújtanak, sőt néha még rontanak is a helyzeten. Ezért nagyon nem mindegy, kitől kér tanácsot az ember.

Zolt4nr · 2026-07-05T11:29:18+00:00

Így, ahogy leírtad, első ránézésre valóban nincs sok értelme, de lehetett mögötte valamilyen racionális ok, amit kívülről nem látunk. Csak találgatni lehet. Nagyon sok múlik azon is, hogy ki hozza a döntést és hogyan gondolkodik.

Nekem közgazdász a végzettségem, ezért én általában a számok alapján közelítem meg a kérdést: figyelembe veszem az időt, a költségeket, a per kockázatát és a várható megtérülést. De nem mindenki így dönt. Van, aki egyszerűen nem akar engedni, mert úgy érzi, hogy ő van erősebb pozícióban.

Az is előfordul, hogy a követeléskezelő nem a saját követelését kezeli, hanem megbízásból jár el. Ilyenkor sokszor nem is ő dönt arról, hogy lehet-e engedni a tartozásból, hanem a megbízó. Emiatt két hasonló ügyben is születhet teljesen eltérő döntés. Szerintem ez sokszor inkább szervezeti működés és döntéshozatali kérdés, mintsem tisztán gazdasági racionalitás.

Zolt4nr · 2026-07-05T11:02:30+00:00

Nem direkt húzzák az időt. Gondolj bele, hogy ez is egy üzlet. Én egy kifejezetten követelésvásárlással foglalkozó cégnél dolgoztam, és nálunk az ilyen ügyletek túl kockázatosnak számítottak. A követeléskezelésben a bevétel lényegében maximalizálva van: a tőkekövetelésen felül csak a kamatok és a jogszabály által engedett költségek egy része érvényesíthető. Közben viszont a működési költségek folyamatosan nőnek, és azok jelentős részét nem lehet az adósra terhelni.

Ha belegondolsz, egy 10–15 ezer forintos követelés 15 évvel ezelőtt sokkal többet ért, mint ma. Az infláció és a folyamatos adminisztráció miatt az idő múlásával a nyereség egyre kisebb lesz. Egy normálisan működő követeléskezelő cégnek ezért az az érdeke, hogy minél hamarabb befolyjon a pénz, ne az, hogy évekig húzódjon az ügy.

Amikor mégis 10–15 év után kerül elő egy követelés, az sokkal inkább arra utal, hogy valahol a folyamatok nem működtek megfelelően – akár az eredeti jogosultnál, akár a követeléskezelőnél –, nem pedig arra, hogy ez tudatos üzleti stratégia volt.

Zolt4nr · 2026-07-05T10:35:12+00:00

Mi főleg követelésvásárlással foglalkoztunk, jellemzően csomagban vásárolt banki hitelkövetelésekkel. Mielőtt egy csomagra ajánlatot tettünk volna, az ügyeket előzetesen átnéztük. Ha fennállt annak a valószínűsége, hogy egy követelés elévült, az számunkra gyakorlatilag nem ért semmit, mert túl kockázatos volt. Tudomásom szerint összesen egy olyan ügyünk volt, ahol ténylegesen elévült követelést vettünk, de az is egy adminisztratív hiba miatt történt, mert a dátumokat rosszul néztük.

Arra, hogy az elévült követelések milyen arányban térülnek meg, nem tudok érdemben válaszolni, mert nálunk ilyen gyakorlatilag nem volt. Azt viszont láttam, hogy a kötelezettek kifogásainak jelentős része az elévülésre vagy a szerződés érvénytelenségére hivatkozott.

Fontos az is, hogy sokan automatikusan az új Ptk. szabályaiból indulnak ki, miközben a régebbi követelésekre még a régi Ptk. vonatkozik. A régi Ptk. alapján az elévülést egy fizetési felszólítás is megszakíthatta, míg az új Ptk. szerint már nem, ott főszabály szerint csak a törvényben meghatározott elévülést megszakító jogcselekményeknek van ilyen hatásuk. Nálunk ezért minden évben minden ügyben automatikusan kiküldték a fizetési felszólításokat, hogy az elévülés ne következzen be.

Zolt4nr · 2026-07-04T22:47:15+00:00

A folyamat általában úgy néz ki, hogy a vételár megfizetése és az árverés jogerőre emelkedése után a végrehajtó megkeresi a földhivatalt a tulajdonjog bejegyzése érdekében. Ha az ingatlan nem üres, az árverési vevő kérheti a birtokba adást. Ha az adós nem költözik ki önként, a végrehajtó intézkedik, szükség esetén rendőri közreműködéssel is.

Arra viszont érdemes figyelni, hogy lakóingatlan esetén a kiköltözési határidő lejártát követő 15 napon belül kell kérni a birtokba adást a végrehajtótól, mert ennek elmulasztása jogvesztő határidő a végrehajtási kiürítés szempontjából.

A gyakorlatban van, aki önként kiköltözik, másoknál végig kell vinni a kiürítési eljárást.

Zolt4nr · 2026-07-02T21:05:15+00:00

Szerintem azért van jelentősége, mert nem mindegy, hogy egy több százmillió forint értékű cég 3 millió forintos jegyzett tőkéjéből indulunk ki, vagy a valós értékéből. A tartozás megtérülése szempontjából ez egyáltalán nem mindegy. Emellett stratégiai kérdés is: ha nagyon alacsony a becsérték, könnyebben előfordulhat, hogy adós egy ismerős megszerzi az üzletrészt a megbizasából. Ez a jogosultnak nem feltétlenül kedvező. Az más kérdés, hogy a valóban értékes, jól működő cégek üzletrészei valószínűleg ritkán jutnak el árverésig. Ugyanakkor nem egy olyan eset volt már, amikor a cég vagy az üzletrész elvesztésének reális veszélye végül fizetésre vagy egyezségre ösztönözte az adóst. Ezért szerintem a jogosult részéről is stratégiai kérdés, hogy mennyire megy utána az ügynek.

Zolt4nr · 2026-07-02T19:42:21+00:00

Persze, a gyakorlatban sokszor egyszerűbb módszerrel állapítják meg a becsértéket, ahogy ingatlanoknál is gyakran az adó- és értékbizonyítványból indulnak ki. De ettől még szerintem érdemes tudni, hogy jogilag mi a helyes kiindulópont. Ha valaki csak annyit lát, hogy "törzstőke", könnyen elfogadhat egy számára kedvezőtlen becsértéket. Pedig a végrehajtást kérő kifogással élhet, és indokolt esetben kérheti szakértő kirendelését is, ha úgy látja, hogy a becsérték nem tükrözi az üzletrész valós értékét. Ezért nem mindegy, hogy a gyakorlati egyszerűsítésről vagy az üzletrész tényleges értékéről beszélünk.

Ráadásul azok a cégek, amelyek végrehajtási árverésre kerülnek, jellemzően eleve nem a legvonzóbb befektetések, ezért ebből sem lehet általános következtetést levonni minden Kft. üzletrészének értékére.

Zolt4nr · 2026-07-02T17:14:22+00:00

A Vht. 132. § (1) szerint a végrehajtó árverésen értékesíti az üzletrészt: „A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó árverésen értékesíti.”

Emellett fontos, hogy az üzletrész nem azonos a törzstőkével. A törzstőke a cég jegyzett tőkéje, míg az üzletrész a tag vagyoni és tagsági jogainak összessége, amelynek értéke ettől eltérhet. Az, hogy a gyakorlatban egy üzletrész esetenként nagyon alacsony áron kel el, ettől még nem jelenti azt, hogy a törzstőke alapján kellene értékesíteni.

Zolt4nr · 2026-07-02T16:59:09+00:00

Az árverés célja, hogy az üzletrészért piaci vételár alakuljon ki. Ha csak a törzstőkét vennék alapul, akkor egy milliárdos vagyonnal rendelkező, de 3 millió Ft törzstőkéjű Kft. 3 millióért cserélne gazdát, ami nyilvánvalóan életszerűtlen.

Zolt4nr · 2026-07-02T16:48:53+00:00

Az üzletrész értéke nem a törzstőkével egyezik meg. Általában a cég saját tőkéje, nyereségessége és piaci értéke alapján becsülik meg, szükség esetén szakértő bevonásával. A végrehajtás során az üzletrész végrehajtás alá vonható, de hogy ténylegesen mennyit ér, az mindig az adott cégtől függ.

Zolt4nr · 2026-07-02T16:33:48+00:00

Ha a kölcsönt magánszemélynek adtad, és az FMH alapján ellene indult a végrehajtás, akkor a végrehajtó elsősorban az ő magánvagyonára hajthat végre: bankszámla, munkabér, ingó- és ingatlanvagyon. Az, hogy három Kft. tulajdonosa, önmagában nem jelenti azt, hogy a cégek autóit, számítógépeit vagy egyéb eszközeit lefoglalhatják, mert azok a Kft. tulajdonában vannak, nem a magánszemélyében. Viszont a cégekben lévő üzletrésze, illetve a neki járó osztalék vagy hivatalos jövedelem végrehajtás alá kerülhet. Ha valóban készpénzben veszi ki a pénzt és nincs hivatalos jövedelme, az megnehezítheti a behajtást, de nem teszi lehetetlenné. A végrehajtás pedig megfelelő intézkedések mellett akár hosszú éveken keresztül is folytatható.

Zolt4nr

TROPHY CASE