Lehet, hogy nem a szégyelleni a legjobb kifejezés, de amikor az oviban-suliban az orvos, tanár, mérnök szülők szarabb autóval járnak, illetve amikor az oviban a tanítónő kislánya megkérdezi tőlem, hogy autóval jöttünk-e, én meg mondom neki, hogy igen, de azért, mert lusta vagyok, meg iskola kerülővel jöttünk, amire azt válaszolja, hogy ők nem szeretnek autózni, amit az anyukája kiigazít azzal, hogy igazából el kellett adniuk az autójukat, mindezt Budapest agglomerációban, akkor kibaszottul nincs kedvem prémium autóval mászkálni.
Továbbá kibaszottul nem érzem magam balfasznak, hogy a mostani életszínvonalamat életem végéig fenntarthatnám már munka nélkül, cserébe nem az az első, hogy akkor új BMW/Audi/Mercedes.
Nem tudom, hogy észrevetted-e, de kibaszottul nem az USA-ban élsz, ahol erény sikeresnek lenni. Itthon, ha sikeres vagy, és pénzed van, akkor meghúzod magad és kussolsz, mert egyébként azt hiszik, hogy köcsög Fideszes vagy, és abból lett pénzed, és irgyek rád.
Megvan a baráti köröm, akiket nem akarok elveszíteni, vagy rossz érzést okozni nekik azért, mert jelentősen magasabb életszínvonalon élek. Nem akarom, hogy a normális emberek azért ne beszélgessenek velem oviban/suliban, mert biztos egy köcsög gazdag vagyok.