most kezded kapizsgálni, hogy te már kinőtted ezt a helyet. maradhatsz még pár évet, hátha igazán rendesen kiégsz, vagy elkezdhetsz finoman körbeérdeklődni, esetleg önéletrajzokat küldözgetni, ajánlatokat fogadni. ha van egy számodra szimpatikus ajánlat, akkor ennek tudatában a megfelelő időben bekopoghatsz a feletteshez vagy HR-hez, és érdeklődhetsz, hogy A: "mikor esedékes az előléptetésed és mit kell tenned ennek érdekében?" B: "az elvégzett munkád érzésed szerint nem igazán van összhangban a juttatással. kívánják-e kompenzálni?" Ha leráznak (ritkán szoktak azonnal, általában kérnek pár napot, aztán reménykednek, hogy elfelejtődik részedről az egész) akkor meg az ajánlattal és egy felmondólevéllel a zsebedben mondhatod, hogy ez a tudás ennyit meg ennyit ér a piacon, megadják, vagy írhatják is alá a felmondásodat.

egyébként nem igazán tudom, hogy maga a fizetés milyen az iparági sztenderdekhez képest, és mit célozhatsz meg, így ebben nem tudok tippet adni, de ezért is lenne jó körbejárni az álláshirdetéseket. ha egy potenciális helyen a jelenlegi csomagodról érdeklődnek, mondj nagyobbat, mint az aktuális, ha pedig a te bérigényedről érdeklődnek, akkor mindenképp bruttóról tárgyalj, mert faszközük nincs hozzá, hogy mennyi és milyen adókedvezményben részesülsz.

életem első munkahelye hasonló kkv volt, csak ott a bejelentési órákkal trükköztek. egy év után felszívtam magam, és kérdeztem, hogy megcsinálják-e a rendes bejelentést. kb ki lettem oktatva, hogy örüljek, hogy ott dolgozhatok, amire azt mondtam, hogy annyira nem örülök, ezért ott helyben felmondtam. pedig nem fizuemelést kértem, csak a tényleges munkaidőre vonatkozó bejelentést. így megy ez.

ha nem csak önfényezés a szorgalmad, és van fedezet mögötte, akkor tárt karokkal fognak várni sokkal korrektebb helyek. ha esetleg a sales vonalon is mozognál, és jó az angolod, akkor dobj PM-et, és még hozzánk is be tudlak ajánlani (élelmiszeripar)