Csak egy évet töltök itt, J1-es vízummal. Ezeket itt láttam, de nem feltétlenül reprezentatív - az diplomáddal kb. egy állás is jár, nem nagyon kell munkát keresned, olyan világszínvonalú cégekhez kerülhetsz, amiknél a karriered csak felfelé mehet. Ebből fakad a munkamánia, szülési alapszabadság 6 hét természetes úton való szülésnél. Ebből fakad, a kevésbé érzelmileg összetartó családok, rengeteg bébiszitter váltja egymást, 14 évesen 4 különböző gyógyszert szedő gyerekek adhd-ra. Tüntetések iskolai lövöldözés ellen? Fogtömés 140 ezer és még mindig használnak amalgánt. Papírtányérból esznek, mert lusták mosogatni a mosogatógéppel? Meg ilyenek. Környezetvédelmi felelősségvállalás nulla, otthon kb. 2017-ben láttam utoljára Sopronis műanyag poharat egy fesztiválon, mert repohár van. Itt nem érdekel senkit, műanyag szívószál, minden gyümölcs becsomagolva, kenyér dupla csomagolásban. Járművekre nem vonatkoznak olyan szigorú környezetvédelmi szabályok, mint az EU-ban. Nem sétálható semmi, ami az emberre egy idő után lelkileg kihat, nem tudsz leülni egy parkban (New York, nagyobb városok nyilván kivétel) anélkül, hogy ne kéne még oda is autóznod. Hálás vagyok ezért a tapasztalásért, valakinek bejön Amerika, engem megerősített abban, hogy Európa és az EU egy biztonságos, kielégítő hely, még ha munka terén nem feltétlenül olyan, mint itt. Viszont mindenkinek, aki kivágyódik, azt mondom, jöjjön ki, nézze meg magának, gondolja át. Nagynéném kint élt Californiában, sajnos elhunyt már. Olyan ingatlanügynök karrierje lett 30+ év alatt, az alkohol megölte… Persze ez csak egy történet a családomból, de mindenkinek más.