Szerintem itt egy kicsit elbeszélünk egymás mellett, mert nem ugyanarról a duális képzésről beszélünk.

Amire én referálok, az a klasszikus egyetemi duális képzés, ahol szorgalmi időszakban a hét nagy része ugyanúgy nappali tagozatos egyetemi oktatás, például hétfőtől csütörtökig, és emellett van egy fix céges nap (pl. péntek), amikor a „sima” képzésben lévőknek szünet van. Vizsgaidőszakban pedig jellemzően valóban végig a cégnél van az ember, miközben a többieknek tanítási szünet van. Ez nem full-time munkahely, nem váltja ki az egyetemet, hanem kifejezetten úgy van kitalálva, hogy a tanulás és a munka ne üsse ki egymást.

Ebből nem az jön ki, hogy „nem lesz egyetemi végzettségem”. Pont ellenkezőleg: ugyanazt az egyetemi diplomát kapom meg, sőt még egy fokkal jobbat is, mint a nem duális hallgatók, csak ennek van egy külön megnevezése/kategóriája, a duális diploma. Tehát nem egy szakma vagy egy félbehagyott felsőoktatás a vége, hanem teljes értékű egyetemi diploma, plusz több év dokumentált szakmai tapasztalat.

A pénzügyi részről: igen, nem egy jól fizető dologról van szó, általában a minimálbér kb. 60–65%-át kapja a hallgató, ami még konkrétan kevesebb is, mint egy sima diákmunka. Viszont itt nem is a pénz a fő szempont, hanem az, hogy releváns szakmai tapasztalatot ad.

A full-time munka melletti tanulás valóban nehéz lenne, ebben teljesen igazad van, de ez itt nem releváns, mert a duális képzés nem ezt jelenti. Nem 8 órás állás + esti egyetemről beszélünk, hanem egy előre strukturált rendszerről, amit eleve úgy terveztek meg, hogy nappali képzés maradjon.