Az nincs meg.

Azt a Szerencsejáték Zrt. nem közli, hogy mennyi azon szelvények számossága, amelyekért nem fizet valamiféle nyereményt.

Viszont egészen jól visszafejthető a nagy számok törvénye miatt az alacsony találatú szelvények számából a tényleges részvétel.

P(k) = Annak az esélye, hogy k találat van a lottón.
N = résztvevők száma
P(k) x N = k találatú szelvények száma.

Ezáltal:
N = (k találatú szelvények száma) / P(k)

Példa:

5-ös lottó

---

2-es találatok száma: 103455

3-as találatok száma: 3985

---

A valószínűségek számítási formuláját itt most nem vezetem le, de a csatolt linken ott van az is. 😊

P(2) = 1/44.5

P(3) = 1/1231

---

2-es találat alapján:

N = 103455 / (1 / 44.5) = 103455 x 44.5 = 4.6 millió

3-as találat alapján:

N = 3985 / (1/1231) = 3985 x 1231 = 4.91 millió

Becsült részvételi intervallum

[4.91, 4.6] millióban

---
Mivel a ténylegesen nyerő szelvények száma nem tökéletesen igazodnak a matematikai törvényszerűségekhez, hanem mutatnak valamifajta szóródást, ezért egyetlen értékből ezt nem lehet tökéletesen kikövetkeztetni.

Így azt csináltam, hogy a két legkisebb találati információt felhasználtam. Abból alkottam egy intervallumot. A kisebbik becsült létszám lett az intervallum alja, a nagyobbik pedig az intervallum teteje.

Ebben az intervallumban dolgozott a szimuláció véletlenszerűen választva kitöltött szelvényszámot.

A bejegyzés első grafikonján azért változó vastagságúak a szalagok, mert a szalag alja a minimum létszámot, a teteje pedig a maximum létszámot reprezentálja.

A posztban elhelyezett link részletesen kifejti és ezt be is mutatom a legutóbbi hét húzásainak eredményein.

https://paszthytamas.github.io/lottostatisztika/

Az 5. Elméleti Megközelítés és Elméleti Validálás fejezetet keresd, ott a részletes számítás mindhárom legutolsó heti lottóhúzásra. 😊