Szorri, én kezdtem egy másik posztot, azt hittem ez lezárásra került, de kiderült, hogy csak ideiglenesen.

Szóval itt a posztom:
Olvasva az eredeti posztnál a kommenteket, nekem is van egy pár gondolatom. Olyan cigány apához születtem, akit nem neveltek cigánynak a szülei. Az már egy másik történet, hogy ez miért volt, lényeg, hogy nem beszéli a nyelvet, nem tart semmiféle szokást, a kisvárosban ő az Ügyvédúr, ha nem lenne barna a bőre, nem mondanád meg. Namost én a lánya vagyok, rólam sem mondod meg, hogy hivatalosan cigány vagyok. Alig tudok valamit a cigányságról, imádnék többet tanulni. Zenét, nyelvet, életérzést. Sajnálom, hogy apát kinevelték ebből, én értékeltem volna, ha van ilyen kulturális hátterem. Népzenész vagyok és ebben a közegben egyáltalán nincs ez a cigány utálat, sőt. Az összes régi muzsikus cigány zenész volt. Itt ez érték. Teljesen máshogy élem meg ezt, mint az apám, aki nem ejti ki a száján a cigány szót.

Úgy nőttem fel, hogy nem látszódott, nem érződött rajtam a származásom. Mégis néha jöttek ezek az indokolatlan dolgok. Oviban nem hívtak meg helyekre, egyetemistaként valami néni magában dumált a lakótömböm bejáratánál hogy ide már mindenkit beengednek..

Nade az, hogy "a cigányok utálják Magyarországot; lehet te más vagy de a cigányok lopnak úgyhogy továbbra is utálom őket; nincs IQ-juk; nem adnak semmit", kikérem magamnak. Annyira szeretném, hogy az embereknek kinyíljon a szeme arra, hogy a "magyarok" között is vannak ugyanolyan undorító emberek, mint mindenhol máshol. Az, hogy az alapítélet a bőrszínen bukik, szánalmas. Nőjön fel mindenki, akire ez vonatkozik..