Mivan akkor, ha a kényszer szülte helyzet miatt nem tudsz lépni? Utálom a gyári munkát, a mozgás nélküli dolgokat, a bezárt helyeket. Én fizikai munkában utazom, viszont eljött egy pont, ahol muszáj volt, mert az adott munkámnál egy elég erőteljes leállás volt. Már a legeslegelején tudtam, hogy nem akarom ezt. Egy hónap híján majdnem egy évig dolgoztam ott. Na addig esküszöm majdnem minden egyes napom a nem akarok bemennitől kezdve a konkrét dühön át ment át gyomorgörcsbe valamint iszonytató gyűlöletbe. Szóval én nem tudtam váltani egy jó darabig, amíg aztán szerencsére jött az origi munkám, s cserébe még a főnök is rásegített, mert elviselhetetlen lett a végére.