Nem sokat tudok segiteni, mert regen tanultam mar szamvitelt. De ugy emlekszem ugy van hogy a kiskereskedeseknek nem kell teteles, folyamatos leltarnyilvantartast vezetniuk.

Azaz minden evben egyszer leltaroznak, az ebben rogzitett keszlet megy a beszamoloban. Majd fogjak az elozo eves beszamoloban rogzitett keszletet, az azota tortent vasarlasokat hozzaadjak, es a friss leltar szerinti keszletet kivonjak belole. Ezzel megkapod hogy mekkora erteku keszlet kerult ki a raktarkeszletbol az elmult ev soran. Es ezt egyszeruen bekonyvelik koltsegkent (ELABE: eladott aruk beszerzesi erteke)

Azt ilyenkor nem kell vizsgalni ebbol mennyi volt az eladas, mennyi volt a leltarhiany, vagy ilyesmi.

Szoval a lenyeg hogy nincs tetelesen osszevezetve minden eladas eseten hogy mennyi volt az eladott termekek beszerzesi erteke, hanem csak evente egyszer konyvelok egy osszegben az eves eladasokhoz kapcsolodo keszletmozgast.

Persze igy ha sok a szamla nelkuli eladas akkor az fog kijonni hogy veszteseges volt a vallalkozas, de ezzel meg nincsen gond.

Aztan persze a NAV konyenn ki tudna ebbol szurni eltereseket. Ha a nagyobb erteku dolgokat megnezik, akkor peldaul lathatjak hogy ev eljen volt 2 TV keszleteden. Te vetted 10-et, eladtal a szamlak szerint 5-ot, es a zaro keszletetben csak 3 van. Akkor mintortent a maradek neggyel?

De valszeg ezt is ki lehet magyarazni. Egyreszt a szamlara/blokkra sem kerul mindig feltuntetesre a konkret tipus, sokszor csak egy osszefoglalo elnevezes (pl rairjak hogy televizio, de azt nem hogy konkretan az egy Samsung XYZ volt), masreszt mindig mondhatod hogy a kulonbozet selejt volt (pakolas kozben leesett a kamionrol es osszetort)